Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

28 esetre, ha az 56. §-ban foglalt okok alapján valamely törvényszék elnöke esik kifogás alá, biróküldésnek van helye, az utóbb emiitett 56. §. végső soraiban, és a következő 58. §-bau pedig követve az foglaltatik, hogy az itt fenforgóhoz hasonló esetben hivatalból kieszközlendő a biróküldés; 2- or, mert a kérdéses számadási ügyben az egész törvényszék és általa maga a város is nagyon érdekelve van, miután a törvényszék elnézte a tőkék utáni kamatok be nem hajtását, sőt a tőkék elmulasztott betáblázását is, a város pedig a hagyatéki tömegnek néhány ezer írttal adósa, — és 3- or, mert ezen számadási ügy már régóta jutván azon állapotba, melyben most van, panaszló mindig várta a további értesítést, de hasztalan, sőt azt is, hogy ez ügy július 8-án fog felvétetni, csak jul. 7-én tudván meg, azelőtt sem oka, sem módja nem volt a törvényszék illetősége ellen kifogást tenni. A m. kir. curia mint semmitőszék fennemlitett határozatával ez ügyet következőleg döntötte el: Nyíregyháza város törvényszékének 1869. évi július 8-án 2640. sz. a. kelt végzése megsemmisíttetik, és az aljáró bíróság oda utasittatik, hogy az egyik érdekelt fél által kért biróküldésre nézve valamennyi érdekelt felet kihallgatván, ezeknek nyilatkozatait saját véleményes jelentésével együtt további intézkedés végett a m. kir. igazságügyminiszteriumnak terjeszsze fel; mert a t. r. t. 57. §-a és e szerint a biróküldés jogát ő cs. apostoli k. Felsége az igazságügyminiszterium által gyakorolván, az eljáró bíróság annak meghatározására, vájjon a biróküldésnek szüksége fennforog-e vagy nem? hivatva nem volt, minthogy pedig a fennebb kimondott végzés által ifj. B. S. s érdektársai semmiségi panasza tárgynélkülivé lett, az figyelembe nem vétethetett. 30. Azon elsöbirósági végzés érdeme ellen, mely a biztosítás elrendelése miatt beadott kifogások és azok alapján tartott tárgyalás folytán hozatott, nem semmiségi panasznak, hanem felebbezésnek van helye (p. t. r. 344-ik §-a.). (1869. ezept. 1-én 1074. sz. a. kelt határozat.) L. A haezonbérlŐ azon vetésekre nézve, melyeket Z. R. 4348 frt erejéig részére biztosítékul felajánlott, habár a fizetési