Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

164 Folyamodott is felperes ezen tulajdonának kiszolgáltatása végett ugy a pozsonyi igazgatósághoz, mint a cs. kir. pénzügyminisztériumhoz, de kérelmével itt is, ott is indokolatlanul elüttetett, sőt az előbbi hatóság kölcsönigazolványait is viszszatartotta. Ennélfogva a kincstárt az előadottakból kifolyó 6414 ft 5 kr. követelése s ennek járulékaiban elmarasztaltatni kérte. Többszöri halasztások után 1869. július 12-én alperes kincstár kifogásokat adott be, mert az ügy a polgári törvénykezési útra egyátalában nem tartozik, miután az 1854-ik évben 158. és 159 számok alatt a birodalomi törvénylapban megjelent császári pátens és miniszteri végrehajtási rendelet folytán megnyitott állami kölcsön természeténél és minőségénél fogva, minden arra vonatkozó tárgyalások és igényekkel a közigazgatási útra tartozik, és ekként az ezen nemzeti kölcsönre vonatkozólag támasztott igények sem kereset, sem birói határozat tárgyát nem képezhetik. De különben is a szóban levő államkölcsön a cs. kir. minisztériumtól eredt, annak jogait a magyar kincstári ügyészség, mint nem a bécsi cs. kir., hanem csakis a magy. kir. pénzügyminisztérium közege a jelen kereset iránt nem képviselheti, következőleg jogosan megidézhető sem volt, és pedig annál kevésbé, mivel az államadóssági központi pénztár székhelye Bécsben van; ennélfogva a birói illetőség leszállítását kérte. Pest sz. kir. város törvényszéke 1869. július21-én 45,952. sz. a. hozott végzéssel, a kifogást elvetette, mert ezen még az ideigl. törv. szabályok hatályban léte alatt 1868-dik évi 46,819. sz. a. inditott ügyben, a birói illetőség elleni kifogás már az első tárgyalásnál volt megteendő, s az 1868. LIV. t. cz. 98. §-a értelmében hason kifogássali élés a már folyamatban levő ügyekre nézve az átmeneti intézkedések tárgyában kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet X. czikkének szabályaihoz képest csak oly folyamatban levő ügyekben engedtethetik meg, melyek további ellátás végett más bírósághoz tétettek át, a fenforgó ügy azonban az uj pclg. prdt életbeléptével, mint rendes per csakis pertári kezelés alá vétetni rendeltetett, de a bíróság illetősége nem változván, az ügy további folytatása s majdan érdemleges elintézése továbbra is> ezen törvényszók jogkörében maradt.