Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény Í3. §§. 10. Abból, h. az eladási ügylet X. X. ügynök «utján» vagyis MZ 6 közvetítésével köttetett, még nem következik, h. X. X. alp.-nek keresk. meghatalmazottja volt s h. ő alp. által az ügylel teljesítésével és lebonyolításával is meg volt bízva, ill., a. oly cselekményekre is jogosítva volt, melyek s/.erint a s/.állitás felmondása és az átadási határnap meghatározása — az ügylet teljesítéséhez tartoznak (1168/90.) Abból. ti. vki a czég nevében másokkal számos ügvletet kötött, még nem következik, h. az a czégnek keresk. mhatalmazottja. (Bp. T. II. G. 87/96.) 11. A kereskedőnek kötelessége üzlete telepén távolléte esetén oly kereskedelmi megbízottról helyetteseként gondoskodni, ki az üzletének körébe eső teendőket rendesen végezze. A helyettes a főnök kereskedelmi meghatalmazottjának tekintendő, aki ebbeli minőségben az üzlet kőiébe vágó ügyleteknek a főnök részére való jogérvényes megkötésére jogosítottnak fogadandó el. (325/91.) A fiók üzletben alkalmazott egyén ezen üzletet önállóan vezetvén, mini ilyen a 13. értelmében meghatalmazottnak tekintendő. (68/85.) 12. A kereskedelmi ügynökök a kereskedelmi ügyleteket rendszerint csak közvetítvén, különös megbízás nélkül valamely ügylet valóságos megkötésére jogosultsággal nem bírnak : és csakis azért, h. a megrendeléseket átveszik, s azokat az illető kereskedőhöz juttatják, a K. T. Í3—45-ik §§-aÍban emiitett kereskedelmi meghatalmazottaknak egyáltalában nem tekinthetők. (Lfi. 715/79.) Jutalékért működő s általános kereskedelmi ügynökséggel foglalkozó ügynök különös meghatalmazás nélkül valamely ügylet megkötésére jogosultsággal nem bir. (660/98.) Megbízások közvetítésével foglalkozó ügynök, megbízója, azaz főnöke nevében ennek különös felhatalmazása nélkül pénznek felvételére az általa közvetített ügyletek után sem tekinthető feljogosítottnak (194/89.), mert nem bir a keresk. utazó törvényes jogkörével. (011 7/84). IS. A biztosítási ajánlat feletti határozatra nem a közveti tő-ügynök, hanem az intézet képviselőségé van hivatva határozni. (795/91.) A biztosítási ügynök az őt alkalmazó biztositó-infézetnek csak a biztosítási ajánlatok átvétele és beküldése, vagyis közvetítésére megbízottja: mindaddig tehát, míg az átvett ajánlatok kezénél vannak s rendeltetésük helyére be nem küldettek, az ajánlattevő az ajánlatot visszavonhatja s az ügynök az ily visszavont ajánlatot a biztosítóhoz beküldeni feljogosítva nincs, s a mennyiben azt mégis tenné, az ily ajánlat a biztosító intézet irányában sem bir érvénynyel. (1025/84.) A biztosítási társulat főügynöksége külön igazgatósági felhatalmazás nélkül a társulat nevében pereket nem folytathat. Külön felhatalmazás esetén saját-neve-czége alatt perelhet, de a meghatalmazotti minőség kifejezésével. (1848/87.) A biztosító társaságnál alkalmazott és egyedül a biztosítási ajánlatok felvételére jogosult ügynökök a K, T. 43. és 45. §§-aiban emiitett keresk. meghatalmazottak, ill. utazók közé sorozhatok nem lévén, a biztosítási dijak felvételére, ha csak erre különösen felhatalmazva nem lettek, jogosultsággal nem bírnak. (618/85.) Biztosító társaság ügynőkének jogköre nem terjed ki biztosítási ügylel megkötésére vagy ily ügyletnek ismét életbeléptetésére (5519/84.); a társaság nevében sem nem hitelezhetnek, sem fizetési határidőt nem engedélyezhetnek. (437/88.) 14. A bizt. ügynököknek provisio csakis tényleges incassó után és csakis azon esetben és időben jár, ha a biztosítási dijak tényleg lefizettettek, ha azokat a 2. és következő éveken át az ügynök tényleg behajtja. (139/85.) Bizt. társ. ügynöke a részére megállapított provisiót több évre terjedő biztosításoknál az ügynöki minőségének mszünte után befolyó díjösszegekből is követelheti. A tűzbiztosításoknál általánosan divö szokás szerint, a társ. szolgálatából kilépett ügvnököt a kilépés után befolyt dijak után provisio nem illeti meg. (1369/90.) 15. Az üzletvezető külön erre vonatkozó megbízás hiányában nincs jogosítva : a megállapított vételár egy részének elengedésére (280/99.), az egész üzlet eladására (781 99.), tartozások elengedésére. (547/99 l A kereskedelmi teljmeghatalmazott kötelezőjegyet (bont) nem írhat alá a főnököt kötelezőleg, mert kötelezőjegy kiállítása mint jogczim nélkül való kötelezettség-vállalás váltók kiállításával egy tekintet alá esik (269/97.) A keresk. üzlet folytatásához tartozó árunak hitelbe vétele a j:i. s;. 2-ik bek ben kitüntetett kölcsönügyletnek nem tekinthető. 18!).").)