Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi löruémj 'iH. §. 21 1. Keresk. meghatalmazottnak csak oly személy tekinthetői ki a főnökkél állandó szolgálati viszonyban áll. (Bp. T. II. (i. 78 i üzletvezetőnek és e minőségben számadásra kötelezettnek csak az tekinthető, ki az üzlet önálló vezetésével s az üzleti vagyonnak és jövedelemnek önálló kezelésével — a vagyonnak a szolgálati \ iszom kezdetén lényleges átadása mellett — meg lett bizva. (166/95.) A telep helyén alkalmazott keresi-, utazó ügynök is csupán a Ili. S. foltételeinek fen forgása esetén tekinthető egyúttal á vételi ügyletek megkötésére jogosult keresk. meghatalmazottnak. (267/99.) A vezérigazgató olyan kereskedelmi meghatalmazott, a ki különös felhatalmazás nélkül is árukat megrendelni és átvenni jogosult. (250/92.) A keresk- meghatalmazotti minőség jogi megállapítására nem a megbízottnak elnevezése, jelesül annak közvetítő ügynökké nyilvánítása az irányadó, hanem az a jog- és cselekvési kör, amelyét a főnök tényei vagy hallgatag beleegyezése következtében' az alkalmazott az üzleti forgalomban elfoglal és betölt. <<i. 37/900.) Nincs kizárva, h. a férj nejének üzleti mhatalmazottja lehessen. iBp. 'I'. II. <;. 92/96.) 2. Oly esetben, a hol a harmadik a megrendelést nem saját nevében, hanem a czimzett nevére és számlájára eszközli, s czimzeltnok arról, h. a megrendelés ily értelemben tétetett, tudomása van, még ha a megrendelő és czimzett között a megbízási viszony e részben fen sem forog, a czimzett az áru átvételének lényéből folvólag a feladó iránvában vevőként (felel. (420/99.) IJ. AZ eladó nem lehet kötelezve vizsgálni azt, h. a meghatalmazott a mcghatalmazótől nyert utasítás minden pontját betartja-e. (251/96.) 4. Habár a főnök jogosítva is van meghatalmazottját tetszése szerint korlátozni, az ily korlátozás feltétlen hatálylyal csak a meghatalmazottal szemben bír. kifelé, vagyis harmadik személyivel szemben csak az esetben bírhat a meghatalmazás minőségéből törvény szerint folyó hatáskör ilyetén korlátozása hatálylyal, ha a meghatalmazottal szerződő harmadik személy a korlátozással tudomással birt. (835/87.) A meghatalmazottnak adott oly utasítások, melyek a II!. Éj. szerinti jogkört korlátozzák, a korlátozással tudomással nem biró harmadik személyek irányában hatályhal nem bírnak. 1102 7.1 3. Ha a megbízó kereskedő az ügynöknél tett megrendelést feltétlenül foganatosítja, a vevőt a kötelezettség azon feltételek alatt terheli, a mely feltételek mellett a lúégrendelést az ügvnöknél tette, akkor is. ha a feltételek csak szóbelileg állapíttatlak meg. (1146/98.) «. Az. a kit a főnök eladási ügyletek megkötésére felhatalmaz, egyúttal felhatalmazottnak tekintetik mindarra, a mi ily ügyletek kötésével rendszerint jár, tehát a vételárnak s az ügyletek többi feltételeinek megállapítására is. (402/97.) A megbízott hatásköre, ha az ár meghatározására jogosítva van, az áru minőségének meghatározására a dolog természeténél fogva kiterjed. (340/93.) A kereseti áruk alp. üzletének forgalmi tárgyai lévén, azok megrendelése az üzlet folytatásával járó rendszerinti ténykedés. (788/94^) Az üzletvezető főnöke üzletében teljesített eladásoknál a vevő részére áileengedést (rabattot) engedélyezni, főnökének különös meghatalmazása nélkül is jogosítva van. (1254/91.) A ki nincs jogosítva a főnök nevében mrendeléseket tenni, annak jogköre nem terjed ki az így tilalom ellenére mrendelt árunak átvételére sem. (Bp. T. II. (1. lil 98.) 7. A tőzsdei ügyletek kötésére való feljogosítás a tőzsdei választott bíróság illetékességének kikötésére való jogosultságot is magában foglalja, mivel az ez ügylettel rendszerint járó jogeselekvényt képez. (Bp. T. 2010/92.) Nincs kizárva, h. a keresk. meghatalmazott az üzleti gyakorlathoz képest külön felhatalmazás nélkül arra is jogosítottnak tartassék. h. a fenforgö ügyletből felmerülhető vitás kérdések elbírálására a kivételes iáru- és értéktőzsde választolt bíróságai bíróság illetékességét is kiköthesse. (359/97.) H. De rendszerint nem tekinthető erre feljogosítottnak, mert a tőzsdebiróság kivételes hatáskörének való alávetés az alp. üzletköréhez tartozó ügyletekkel szükségkép nem jár. (2364/93.) í>. A vevő, ha csak az eladótól ellenkező értesítést nem nyer, azt a személyt, a kivel az ügyletei megkötötte s a kinek utján az árut s az áruszámlát kapta, a vételár felvételére is joggal tekintheti felhatalmazottnak. 1777:)l.i Az üzletvezetőnek hitelben vásárlástól való eltiltása közöltetvén az eladóval, az az ennek daczára az üzletvezetőnek hitelezett áruk vételárát a czégtulajdonostől akkor sem követelheti, ha az áruk a czégtulajdonos üzletébe beruháztattak. (119/98.)