Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

176 Kereskedelmi törvény 398. §. a mennyiben ezt vétkesség nem terheli, az előkészületi, a ki- vagy lerakodási költségeket s a fuvardíjból a megtett útra eső részt megtéríteni. A megtérítendő összeget, ha az iránt a felek meg nem egyezhetnek, helyi szokás hiányában a bíróság határozza meg. 1. A fuvaroztató, a mennyiben a fuvarozónak a fuvarozás teljesítésénél, illetve ennek megkezdésénél fenforgó késedelme miatt a fuvarozási szerződéstől elállott, a fuvarozótól kártérítést csak akkor követelhet, ha a beállolt késedelem a fuvarozónak gondatlanságára vagy akaratára vezetendő vissza. Nem követelhet azonban kártérítést akkor, ha a késedelem okát a fuvarozó vétkességétől független természeti esemény vagv véletlenség okozta. (256 99.! 2. A fuvarozó késedelmes lévén, szerződésszegése következtében felp. nem volt köteles idegen fuvarosokat felfogadni, hanem jogában állott a munkát saját fogataival teljesíteni és kárát az az összeg képezi, a melv a saját és az alp.-i fogatok ára között mint különbözet mutatkozik. (('.. 74/99.) 398. §. A fuvarozó minden kárért, mely az árúban az átvételtől a kiszolgáltatásig elveszés, vagy megsérülés által történik, felelős, a mennyiben igazolni nem képes, hogy a kárt erőhatalom, vagy az áru természetes minősége, különösen belső megromlás, beszáradás, rendes csurgás vagy a begöngyölésnek kívülről fel nem ismerhető hiányai okozták. Drágaságok, pénzek vagy értékpapírokért a fuvarozó csak akkor felelős, ha a tárgyak ezen minősége vagy értéke neki kijelentve lett. 1. Az a körülmény, h. felp. kára a tolvajok ellen büntető utón megállapittatott, és h. a kár egv része már is megtérült, a többi része pedig megtérülhet, a kereset beadására gátló hatással nem lehet, hanem az esak a kárösszeg mérvére birhat befolyással. A vasutat az áruk megőrzése és felügyelete körül már azon körülménynél fogva is, h. azok az ő birlalásáből lopattak el, a vétkes gondatlanság térbeli, mert a fuvarozott áruknak a fuvarozó birlalásából lopás által történt elveszése az erőhatalom tekintete alá nem esik. (784/94.) 2. A hajó elsülyedés okául szolgáló összeütközés erőhatalomnak tekintendő még amaz esetben is, ha az összeütközés nem kizárólag a szél hatása alatt, hanem a hajó személyzetének gondatlansága vagy szabálytalan eljárása által állott is be, mert az erőhatalom főkellékc : az elhárithatlanság alp.-ek irányában az esetben is fenforog. (1040/82.) 3. Ha a fuvarozó az árut kifogás nélkül vette át, az a vélelem, h. az áru a feladáskor hibátlan volt és az abban utóbb mutatkozó kár a fuvarozás közben állott elő, ennélfogva az ellenkezőnek bizonyítása ilv esetben a fuvarozót terheli. (1054/8:5.) 4. Ha a vasút az áruküldeményt idejekorán kapott utasítás ellenére a czimzettnek kiadta és ekként azt fel]), rendelkezése alól végkép kivonta, az árunak ily módon történt kiadása egyértelmű azzal, mintha az áru a 397. g. V. ö. : K. T. 400., 401., 429. 8. 2. p. — L. : 1892 : XXV. t.-ez. 4., 18.. 40. ez. — Vasúti üzletszab. 05., 80., 87. ^. (e kötetben). 398. g. V. fi. : K. T. 399., 402—405.. 410.. 419.. m.. 133., 493—497. §6. L.: 1892 : XXV. t.-cz. 9.. 25., 31., 32., 34—38., 43—1(5. ez. — Vasuli üzletszab. 58.. 71.. 72.. 74-83., 85., 88.. 89. §§.