Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 353. §. 155 (228 900.) A részbeni teljesítés elfogadásának csak az a jogi következménye, h. a nem késedelmes fél a teljesített részre nézve a késedelemből eredően kárt nem követelhet, de nem eredményezheti azt, h. a nem késedelmes fél annyiban, a rriennviben a késedelmes fél a szerződést még utólagosan sem teljesítette, az ebből folyó kárát ne követelhesse. (Pozsonyi T. G. 17/96.) 5. Ha a vétel tárgyát egyedileg meghatározott dolgok képezik, az eladó a megvett tárgyak átadását nem tagadhatja meg azon okból, h. a vevő az időközben változott viszonyok következtében azokat nem a szerződésileg az ő javára megállapított "helyen, hanem eladó jogos érdekeinek sérelme nélkül azon a helyen kívánja átvenni, a melven azok eladó birtokában tényleg .találtatnak. (953/98.) 6. Az a körülmény, hogy az eladó szerződő fél a vevőt az áru szállítása tekintetében egy harmadik személyhez utasította, a kitől a vevő a szállítást követelte is, nem mentesítheti a közvetlen szerződő felet és az a körülmény, hogy felp. az utalványozott harmadik személyivel szemben a 353. S- értelmében kártérítést követelt, nem fosztja meg atfói a jogától, h a közvetlen eladóval szemben teljesítést követelhessen. (532/97.) 7. A dolog természete azt követeli, h. hitelben való eladásoknál az eladó a vevő hitelképessége iránt az ügylet megkötése előtt és nem azután tájékozza magát. (1409/90.) Ha az eladó" a hitelt igénybe vevő vevőjének hitelképtelenségét igazolja, az e részben létrejött szerződés daczára sem szorítható arra, h. az eladott árukat hitelbe szállítsa. (1016/98.) 8. Az a kikötés, h. felp. annak folytán, h. alp. az ő ajánlatát valamely nyilvános árlejtésen elnyerendő építkezési munkálatokra visszaveszi, az építkezésre szükséges faanyagokat az alp.-tői fogja előre megállapított egységárakon beszerezni, mint a szabad versenyt kizáró előzetes megbeszélés bíróilag érvényesíthető kötelmet nem szül, és így felp.-nek abbeli keresete, h. alp. a faanyagok szállítására köteleztessék, turpis causa okából elutasítandó. (895 98'.) 9. Mindenki jóhiszeműen és a rendes kereskedő gondosságával köteles a szerződési viszonyok lebonyolításánál eljárni még akkor is, ha a másik szerződő fél szerződésszegést követ el és ebből következik, h. a kártérítés iránti követelés még a szerződésszegő ellenféllel szemben is csak akkor alapos, ha a kártérítést követelő fél a maga részéről a rendes kereskedő gondosságával járt el, és a kárt c gondosság mellett el nem kerülhette. (450/99.) Magának a vevőnek is kötelessége a kereskedő rendes gondosságával saját nagyol)!) kárának elhárítását megkísérlem és a nem szállított árunak máshonnan való beszerzését megkísérlem. (564/97.) 10. Az áru minőségéhez képest és annak meghatározott mennyiségéhez arányítva csekély mennyiségnek át nem adása nem tekinthető jogszerű alapjául annak, h. a miatt a vevő kártérítést követeljen. (I. G. 7 99.) A keresk. szokásnál fogva a vevő a megrendeltnél több árut csak akkor tartozik elfogadni, ha a többlet 5 százalékot meg nem halad. (1506/96.) 11. A vevő a megtekintett és egyedileg meghatározott búzára létrejött vétel esetében nem követelheti az eladótól más középminőségü buza átadását, hanem csak az egvedilcg megjelölt búzát, vagy e helyett kártérítést. (905/98.) 12. A 353. §. esetében kárt a vevő áremelkedés esetében nem, hanem csak annak leszállítása esetében követelhet a szerződés teljesítéssel egvetemben, mert áremelkedés esetében a nagyobb értéket képviselő áruban nyer megfelelő kárpótlást. (1071/97.) Ha az eladó az áru eladásával késik s á vevő a szerződés teljesítését követeli, csupán a késedelemből eredő kárának megtérítését igényelheti, ilyennek pedig a szerződési ár és a teljesítés idejébenijmagasabb vételár közti különbözet egyáltalán nem tekinthető, mert a vevő ezt az értékkülönbözetet a szállítani kötelezett áru nagyobb értékében amúgy is megkapja: de nem tekinthető ennek azaz árkülönbözet sem, mely a'szerződési és a máshonnan tényleg beszerzett áruért fizetett magasabb vételár közt mutatkozik, mert ez a különbözet a vevőt csak ugv illethetné meg, ha a szerződés teljesítését nem, hanem csupán kártérítést követelne, mert ez az árkülönbözet épen annak a vesztett haszonnak képezi egyenértékét, mely a szerződés nem teljesítése, vagyis az áru nem szállítása következtében a vevőt érte, akár szerezte be az árut máshonnan akár nem: a szerződés teljesítésével együttesen azonban ez az árkülönbözet sem tekinthető oly kárnak, mely a vevőt a követelt teljesítés mellett is megilletné, mivel ebben az esetben a szállítandó áru nagyobb értékében 11*