Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

148 Kereskedelmi törvény 347. §. az árun. olacló ellen fennálló pénzbeli követelés alapján, megtartási jogot gyakorolt. (Bp. T. 4601 82.) 14. A vevő az eladót az áru át nem vételéről az esetben is értesíteni tartozik, ha az árut nem minőség, hanem mennyiség tekintetéhen kifogásolja. (214/84.) 15. Az átvétel megtagadása jogos alappal nem bírván, az annak következtében felmerült költségek az arra okot szolgáltató vevőt terhelik. (912/94.1 16. A 347. S- rendelkezésével szemben nem vehető figyelembe valamely ezzel ellenkező üzleti szokás. (1295/88.1 17. Helyi ügyleteknél az árunak rendelkezési-e bocsátása nem szükséges. (788/95.) Helyi ügyleteknél is a K. T. 347. s'-ának a rendelkezésre bocsátásra vonatkozó intézkedései megfelelően alkalmazandók. (1104/98.) Helyi ügyleteknél sem hagyhatja vevő az eladót hosszabb ideig kétségben a megrendelt áru sorsa iránt, hanem köteles az árut, a mennyiben ez a rendes üzleti kezelés szerint lehetséges, közvetlen az átvétel után megvizsgálni, és ha az a kikötött vagy törvényes kellékeknek meg nem felel, erről az eladót értesíteni s az árut rendelkezésére bocsátani. Utólagos kifogásoknak helyi ügyleteknél is csak azokban a kivételes esetekben van helye, a mikor oly rejtett hiányokról van sző. a melyek rendes üzletvezetés mellett az azonnal teljesitett megvizsgálásnál fel nem ismerhetők. (724/99.) A mikor az áru átadása és átvétele az eladó megbízottjainak és a vevőnek jelenlétében egy és ugyanazon a helyen történt, vagyis az úgynevezett helyi ügyleteknél a 345. és a közönséges magánjog elvei alkalmazandók, melyek szerint vevő a kifogástalan átvétel után többé kifogással, melynek alapján a szerződéstől elállhat, nem élhet, kivéve .349. esetét. (288/97.1 Azon körülménynyel szemben, h. alp. a kérdéses árut megtekintés és megvizsgálás után vette meg, a minőségre nézve tett kifogása csak akkor lett volna ügyeltembe vehető, ha bebizonyította volna, h. oly hiányok forognak fenn, melyek szabályerü megtekintés vagy megvizsgálás után felismerhetők nem voltak. (130/84.) Ha a vevő vételi ügylet megkötése előtt az eladó részéről arra, h. az árut szemlélje meg, felszőlittatott, és ez a vételi ügyletet a nélkül köti meg, hogy e felszólításnak eleget tenne, ez által elesik azon jogától, h. a megvett áru minősége ellen utólag kifogást tehessen. Kifogása csak az áru azonosságára vonatkozhatik. (467/92/) 18. A K. T. 347. §-áVal a vevő kötelességévé tett őrzés és gondozásból önként folyik az arra tett vagy ily czimen felszámitható költség és bérösszeg visszakövetelhetési joga. (Lfi. 494/79.) A saját helyisége után is [eliet fekbért követelni. (Lfi. 040 79.) A fekbér mennyisége tekintetében egyéb bizonyíték hiányában becslő eskü Ítélendő oda. (Lfi. 040 70. 19. Az áru hiányainak birói szemle utján megállapítása kötelezőleg előírva s azoknak tanuk állal való bizonyítása kizárva nincs. (1400/94.) Ha az eladó arra az álláspontra helyezkedett, h. minőségi kifogása elkésett és nem is bocsátkozott annak a' körülménynek vitatásába, h. az áru minősége tényleg szerződésszerű volt, ugy nincs arra szükség, h. a vevő az áru minőségét szakértők által megvizsgáltassa, és ennélfogva az eladó a szemleköltségek fizetésére semmikép sem kötelezhető. (1241/98.) A szakértői szemle bizonyítékul el nem fogadható, ha annak alkalmával az áru minősége nem az egész áru közvetlen megtekintése mellett vizsgáltatott meg. (77 84.) Évek leteltével eszközölt szakértői birói szemle arra nézve, h. az áru a szállítás- és átvételkor a kikötött minőségű volt-e vagy sem, bizonyítékul el nem fogadható. i2788/82.) Nem az illetékes biróságáltal megtartott előleges szakértői szemle bizonyítékul el nem fogadható. (77/84.) 20. Azt a körülményt, h. a megvizsgált és a vevő bitokában talált áru nem azonos az eladó felp. által szállított áruval, az azonosságot tagadó felp. tartozik bizonyítani. (19/97.) 21. A .347. sz. megtartható árverés elrendelésének kérdése iránti intézkedés nem tartozik a bíróságok hatáskörébe, mert az idézett törvényhelyek feltétlen jogot adnak a kérvényezőnek ahhoz, hogy az át nem vett árukat hiteles személy közbenjöttével, tehát bíróság utján is, de csak saját veszélyére és költségére eladathassa, maga az árverés megtartása azonban a bíróságnál is kérelmezhető. Az ez iránti intézkedés a keresk. eljárás 10. S-a sz. a járásbíróság illetőségi körébe tartozik. (538/97.) 22. A 347. negyedik bekezdésének a tőzsdei árral bíró árukra vonatkozó rendelkezése a piaczi árral bíró árukra is vonatkozik. 1771 99.) A 347. s'-ban engedett ama jogot. h. oly áru. melynek tőzsdei ára van.