Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 348. .§. 149 szabad kézből eladható, okszerüleg amaz árura is ki kell terjeszteni, melynek piaczi ára van. mivel a törvény a tőzsdei és a piaczi árral birő árukat egy kategóriába helyezi. (496/88.") 23. A 347. nem magyarázható oda, h. a tőzsdei árral biró áru nem volna hiteles személy közbenjöttével nyilv. árverés utján is eladható. (1001 84 i A 347. az áruk elárverezésére vonatkozó rendelkezésének, a nagvközség elöljárósága közbenjöttével megejtett árverés megfelel. (1537 Őr. ) 24. Vevőnek nincs joga a rendelkezésre bocsátott árut, ha az megromlásnak kitéve nincs, elárvereztetni. (0042/83.) 348. §. Ha az áru a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, a vevőnek jogában áll az ügylettől elállani, vagy a vételár aránylagos leszállítását igényelni. E mellett mindegyik esetben a netaláni kár megtérítését is követelheti. 1. A vételügylettől való elállás kijelentése nélkül az áru visszaküldésével felp. csakis azt nyilvánította ki, h. az áru minőségi hiány miatt el nem fogadható, alp. pedig az árunak visszavételével azt nyilvánította ki, h. a kifogásolt árura a szerződést nem teljesítette s így a megkötött ügylet továbbra is hatályban maradt s alp.-nek még mindig fennállott az a kötelezettsége, h. az ügyletet a szerződésnek megfelelő áru küldésével teljesítse. (123/94.) 2. Más helyről küldött áru, ha az eladó tiltakozása daczára visszaküldetik és ez azt át nem veszi, jogilag továbbra is a megrendelő birtokában levőnek tekintendő. (Lli. 1839/71.) 3. Keresk. ügyleteknél az a kitétel: az áru bármikor visszaküldhető, nem értelmezhető akkép, h. az illető az árut hetek v. hónapok múlva visszaküldeni jogosítva legyen. (Lfl. 353/79.) 4. A vételi ügylet megkötésére vonatkozó kötlevél azon kikötése által, mely szerint eladó az adásvétel tárgyát képező cséplőgép jóságáért az egy évi jótállást elvállalva arra kötelezte magát, h. egy éven belül mindazon géprészeket, melyek anyagi v. szerkezeti hiba következtében használhatatlanoknak bizonyulnak, ujakkal ingyen kicserélendi, a vevő arról a jogáról, h. a nem szerződésszerű árut eladó rendelkezésére bocsássa és az ügylettől elállhasson, még lemondottnak nem tekinthető, mivel a jelzett jótállás nyilvánvalóan csak az átvétel után felmerült hiányok pótlására vonatkozhatik. (418 <)<).) 5. Ha a szállított árunak csak egyVésze nem felel meg a megrendelésnek, vevő csak az esetben van jogosítva az egész szállítmány visszautasítására, ha a teljesítés meg nem osztható, vagyis ha akár a szállítmány természeti egységénél fogva, akár a szerződő felek megállapodásánál fogva a szállítmány csak mint egységes egész képezi a vétel tárgyát, illetve ha a vevő bizonyítja azt, h. vmely különös érdeknél fogva a szállítmányt csak mint egészei használhatja s h. ennélfogva a vétel megkötésénél _ szándéka annak csak mint egységes egésznek megvételére irányult (1270/97) : ha ugy az áru, mint a vételár mindkét félre nézve oszthatatlan. (467/84.) 6. Oly esetben, midőn bizonyos árumennyiség nem egyszerre, hanem előre meghatározott időközökben részleténkint — successive— szállítandó : az eladó az egész ügyletre nézve szerződésszegővé válik már akkor, ha csak egy részletszállitinánv nem felel meg a lörvénves v. kikötött kellékeknek. (34 85.) 7. Ma a vevő mustra beküldésével egyidejűleg már előre jelezte, h. a küldendő árpa a mustrától eltérőleg esetleg zsizsikos lehet, a mustra nem bizonyíték] mustrául, hanem csak az áru általános jellegének ismertető jeléül szolgált. A keresk. forgalomban az. aki hibás árut ad el. tartozik az áruban található minden oly hibát, melynek fenforgása a Vevővel közlött hibából nem következtethető, az ügylet megkötése előtt a vevővel világosan és határozottan közölni, mert különben vevő az árut átvenni nem tartozik. (1391/99.) 348. §. V. ö. : K. T. 340., 347., 349., 37)0., 353. §§.