Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 293., 294. ,ss'.ss. Érvényes elfogadásnak tekintetik, ha az utalványozott nevét, vagy czégét az utalvány előlapjára vezeti. 1. Azon körülmény, h. az elfogadó a keresk. utalvány aláírásánál melléknevének elhagyásával csakis előnevét használta, az általa vállalt kötelezettség tekintetében a hitelezőre nézve joghátránynyal nem bírhat I 533/88.) 2. Az utalvánvosra nézve kötelezettséget egyedül megállapító elfogadásnak határozottnak kell lennie, az elfogadás megtörténte tehát határozott elfogadási tény hiányában, csupán következtetés utján meg nem állapithaló. (93/93.) 3. Az adós értesítést nyervén az utalványozásról és ezt az utalvánvossal közölvén, ha ennek daczára nem az utalványosnak, hanem az utalványozónak lizette meg az utalványozott összeget, habár az Utalvány a követelés esedékessége előtt az utalványozó által egyoldalúkig ismét vissza is vonatott, tartozik az utalványosnak a tartozott összeget újból megfizetni. (1063/98.) 4. Ha az utalványozó maga is átlósának, mint utalványozódnak a iizetést ugyanabban a mértékben hagyja meg, mint azt az utalványozott az utalványozónak tartozott volna teljesíteni és az utalványost az átvétel végett az utalványozódhoz utasítja, ebben az esetben az utalványozó és utalványos között létrejött jogügylet az engedménynyel egyenlő szempont alá esik. A mint tehát az engedményezett, a ki az engedményről értesült, az engedményező kezéhez Iizetést többé nem teljesíthet, ugyanakkép az engedményező által a követelésből tett elengedés sem jöhet többe figyelembe, r 1180/98.) 293. §. Az utalvány sem az utalványozó, sem az utalványos, sem végre az utalványozott halálával meg nem szűnik, feltéve, hogy ennek ellenkezője magán az utalványon ki nem köttetett. 2Ö4. §. A pénzfizetés, vagy helyettesíthető dolgok, vagy értékpapírok szállítása iránt visszteher kikötése nélkül kiállított utalványok és kötelezőjegyek, ha rendeletre szólnak, hátirattal is átruházhatók. A hátirat akkor is érvényes, ha a forgató pusztán nevét vagy czégét vezeti az okirat hátlapjára (üres hátirat.) 1. A 294. az utalványok és kötelező jegyek kelléke gyanánt azt, h. azokban meghatározott fizetési idő kitéve legyen, elő nem irja és keresk. szokás sem áll fenn erre nézve. Sőt ellenkezően a meghatározott fizetési idő nélkül kiállított kötelező jegyek a forgalomban gyakran fordulnak elő, anélkül, h. ezeknek érvényessége kérdés tárgyává tétetett volna. A meghatározott fizetési idő hiányai/ak csakis az a következménye, h. a teljesítés idejére nézve a 327. (5-nak szabálya mérvadó. (322/99.) Tehát az, h. kötelező jegyen fizetés idejéül nem egy határozott nap van megjelölve, nem kellékhiány, a mely miatt az nem volna kötelező jegynek tekinthető. (Bp. T. 1185/99.) Keresk. utalványok, melyek lát után bizonyos időre fizetendők, a »láttam« feljegyzése végett bemutatandők. (650/86.) 2. A kötelezőjegy fizetés végetti bemutatásának elmulasztása esetében az adós késedelembe nem esett. (1260/98.) 3. A 291. S. csak azt tartalmazván, h. utalványok és kötelező jegyek, ha rendeletre szólnak, hátirattal »is« átruházhatók : az átruházás más módját éppen nem zárja kj. (Lfi. (89/77.) 292. 8. L. : V. T. 21—23. §§. 294. §. V. ö.: K. T. 295—298., 303., 141. — L. : V. T. 8—12. §£,