Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 259. '§. 105 3. A puszta továbbadási ezélból. a speculatio hozzájárulása nélkül tett vásárlás a 258. §. értelinébeni feltétlen keresk. ügylet megállapítására nem alkalmas. (Smsz. 2301/80.) 4. A továbbadási szándék vélelmezhető : a szerzett tárgy minősége, mennyisége, az ügylet természete, s a vevő foglalkozása illetve üzlete álapján (Smsz. 7332/76,1; az áruk nagy mennyiségéből iBp. T. 20/82.i : ha az áru aránylag rövid idő alatt vásároltatván, egyedül házi szükségletekre lett fordítása a valószínűséggel ellenkezik (Smsz."4930/76.); azon körülményből, h. a vevő a megvett gabonának nem lakhelyére, hanem oly helyre * leendő szállítását kötötte ki. mely élénkebb keresk. hely (Smsz. 1034/77.; : vendéglős által bevásárolt füszerczikkekről. (Smsz. 22284/78.) A vételár nagyságából egymagában arra, h. az áru használatra v. keresk. ezélokra vásároltatott-e, következtetés nem vonható, (Bp. T. 142/92.) 5. Keresk. ügylet: kivágandó és tovább adandó fák tekintetében csereszerződés közvetítése kereskedő által (Bp. T. 0034/91.) • élőfáról nyerendő tölgykéregnek továbbeladási szándékkal való v étele (Bp. T. 5993/84.); lisztvásárlás pék részéről (Bp. T. 9130/90,); korcsmáros részéről hordók vétele továbbadási szándék nélkül (702/91.) : értékpapírok eladására kereskedő által kereskedőnek adott megbízás. (Bp. T. 1804/80.) A tőzsdén előforduló ügyletek, akár értékpapírokra, akár más árukra v onatkozzanak is. a kereskedőre nézve keresk. ügyleteket képeznek. (B]>. T. 3933/83,) 6. A házépítéshez szükséges anyagoknak, mint ingó dolgoknak megszerzése már csak a 258. 1. pontjánál fogva sem esik a 202. tekintete alá. iBp. T. 813/91.) Az a mellékes körülmény, h. felp. a szállítani elvállalt tárgyaknak a szállításán felül még az alp. épületébe bemunkálását is magára vállalta, i 11. magát bérmunkára is kötelezte, az ügyletnek keresk. ügyleti minőségén mit sem változtat. (180/92.) 7. Az elvállalt szénaszállitás és eladás a vevő irányában és az eladót illetőleg mindaddig a 258. §. 2. p. értelmében absolut keresk. ügyletnek tekintendő, míg csak az, h. eladó a saját terményériek szállítására kötelezte magát, legalább is valószínűvé nem tétetik. (Smsz. 15323/76.) 8. Részvényeknek és más értékpapíroknak elajándékozás utján átruházása keresk. ügyletet nem képez. (Bp.i T. 1710/86.) 9. Biztosítási szerződés feltétlen keresk. ügyletet csak a biztositóra, de nem egyszersmind a biztosítottra nézve is képez. (Bp. T. 3864/83,) Biztositások elvállalásának közvetítése keresk. ügyletet képez. iBp. T. 510/93.) A biztosító intézet által tett pénzclőlegezés egyáltalán nem képez a 258., 259. szerint megjelölt valamely keresk. ügyletet. iSmsz. 8750/78.) 259. §. A mennyiben iparszerüleg folytattatnak, kereskedelmi ügyleteknek a következők tekintendők: 1. ingó dolgok fel- vagy átdolgozásának elvállalása mások részére, feltéve, hogy az átvállaló üzlete a kisipar körét meghaladja; 2. a bank és pénzváltói ügyletek; 3. a bizományi, szállítmányozási és fuvarozási ügyletek, nemkülönben a személyfuvarozásra rendelt intézetek ügyletei; 4. a közraktárak ügyletei; 5. a kiadói ügyletek, továbbá a könyv- és műkereskedés egyéb ügyletei, nemkülönben a nyomdai ügyletek, a mennyiben ez utóbbiak a kisipar körét meghaladják; 6. azon termelők ügyletei, kik saját terményeiket Magyar törvények. Kereskedelmi törvény. S