Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

10G Kereskedelmi törvény 260. §. át- vagy feldolgozzák és a bányaipar ügyletei, a mennyiben ez iparágak a kisipar körét meghaladják; 7. a kereskedelmi ügyletek közvetítése. Az érintett ügyletek az esetben is kereskedelmi ügyleteknek tekintetnek, ha azok nem iparszerüleg ugyan, de kereskedő által a kereskedelmi üzlet kö­rében köttetnek. 1. Az, h. valamely földbirtokos cséplőgépét mások gabonájának kicsóplésére is használja, nem tekinthető a gyári üzlet fogalmának megfe­lelő nagybani iparfolytatásnak, mely a K. T. 259. S-ának 1. pontja szerinti feltételes' kereskedelmi ügyletek keretébe lenne vonható. iSmsz. 27491/79.) 2. Keresk. ügylet : Vízszabályozási munkálatok elvállalása építési vállalkozó részéről íBp. T. 3077/89.); útépítésnél a földmunkák elkészítésé­nek elvállalása (Bp. T. 7319/86 ); épület lebontásának elvállalása (Bp. T. 969/91.1 3. Nem tekinthető keresk. ügyletnek : vasútépítési ügylet, mint in­gatlanokban való építkezési vállalat (131/89.); gazdasági gépek kibérlése Bp. T. 4412/80.) : ingatlanokra nézve létesült csereszerződés közvetítése (Bp. T. 1690/89.): csatornaépítés elvállalása (Bp. T. 2112/89.); téglagyártás elválla­lása a nem kereskedő alp. részéről a felp. tulajdonát képező anyagból (Bp. T. 4569/89.) ; korcsmáros és kereskedő közt italmérési jog alhaszon­bérletbe vétele iránt létrejött ügylet. (Bp. T. 3931/91.) kávéházi, mint ipari üzletnek vétele és a vétel közvetítése. (Bp. T. I. (1. 141 97). 4. Az állami posta részéről a pénzes levelek továbbításának elvál­lalása — minthogy ez az állam keresk. vállalatát képező kocsipostai üzlet tárgya — kereskedelmi ügvlet; ily viszonyból származó kártérítési peres kérdés a keresk. bíróság dletékességi körébe tartozik. (Bp. T. 3004/98.) 5. Termelők alatt nemcsak a mezőgazdasággal foglalkozók, hanem mindazok értendők, a kik nversanvagok előállításával, az ásvánvok kifej­tését is ideértve, foglalkoznak. (Bp." T. 2030/95.) 6. A K. T. 259. £-ának 6. p. szerinti át- v. feldolgozás alatt nem lehet a termelő által a terményen gazdálkodása körében véghezvitt azon munkát érteni, mely rendszerint szükséges ahhoz, h. a terményt értéke­sítse, milyen a gabonának levágatása és csépelése, a fának levágatása és eldarabolása stb. Hanem oly munkát kell érteni, mely gazdálkodással rend­szerint együtt nem jár, mely munkával a termelő egvuttal valami ipar­ágat is üz. (Bp. T. 0028/87.1 7. Saját gőzfürésze által feldolgozott saját fürészáruinak a termelő részéről elvállalt szállítása, a 259. 0. p. sz. keresk. ügyletet képez. (Smsz. (16765/79.) Az eladó termelőre nézve, saját terményének egyszerű eladása iSmsz. (26954/77.) ; saját teheneitől származott tej elárusitása keresk. ügyletet nem képez. (Smsz. 5738/80.) 8. Zsákok használata iránt kötött bérleti szerződés, a zsákkölcsön magában véve keresk. ügyletet nem képez. (Smsz. 23393/79.) 9. A mely dolog megszerzése törv. szerint keresk. ügylet nem lehet, arra vonatkozó közvetítés sem képezhet keresk. ügylelet; minélfogva va­lamely ingatlan haszonbérletének közvetítése keresk. ügvletnek nem tekint­hető.'(Smsz. 15316/79.) 200. §. A kereskedőnek mindazon ügyletei, me­lyek kereskedelmi üzlete folytatásához tartoznak, ke­reskedelmi ügyleteknek tekintetnek. Ellenben a kézművesek részéről történj eladások, 259. g. V. ö. : K. T. 3., 260., 270., 368.. 384., 393., 434., 515., 534. 86 L. : 1881 : LIX. t.-cz. 94. ^. : 1893 : XVIII. t.-cz. 2. §. 1. p. — L. Keresk Elj. 5.. 7. §.

Next

/
Thumbnails
Contents