Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

[Semmisség és megtámadhatóság. 61 csődkérvény beadása után kielégítést, illetőleg biztosítást elfogadjon, végrehajtó hatalommal eme kielégítés vagy biztosításnak megtámadhatlan elnyeréséhez segédkezet nyújtson és mert továbbá ily esetben a fentebbiek szerint a dolog abban áll, hogy a fizetések megszüntetése, vagy a csődkérvény beadása után, az egyes hitelező ama körülmények tudatával a közadós vagyonából olyasmit von el, minek az összes hitelezőknek kielégítésére kellene szolgálni. De a törvénynek ilyetén magyarázatával annak szószerinti szövege sem ellenkezik. Mert valamint a végrehajtásilag lefoglalt követelés átruházásának a végrehajtást szenvedettnek cselekvényét a végrehajtási eljárás helyettesíti, ugy a végrehajtásilag nyert kielégítést vagy biztosításnál, a végrehajtást szenvedett közadósnak jogcselekménye, a végrehajtási eljárás állal helyettesítettnek tekintendő. (C. 84. okt. 30. 543. M. 8036—37.) A közadós azön jogcselekvénye támadtatván, melylyel ingatlanait harmadik személyre telekkönyileg átruházta, ily esetben nem az előbbi telekkönyviállapot helyreállítása mondatik ki itéletileg, hanem annak tűrésére kötelezendők alp.-ek, hogy a csődtömeg magát az átruházott ingatlanokból kielégíthesse. (C 89. márcz. 13. 88. M. 8053.) A Cs. T. 27. § a 3. pontjának ama rendelkezése, mely szerint megtámadható a közadós által a fizetések megszüntetése vagy a csődkérvény beadása után vagy az ezt megelőző tizenöt napon belül adott biztosítás, a követelés keletkezésével egyidejűleg adott biztosításra nem vonatkozik, mert ezen törvénytétel czélja nyilván az, hogy a közadós ne részesítse egyik hitelezőjét, a többiek megkárosításával oly kedvezményben, melyhez annak a cselekmény idejében joga nem volt; már pedig nem lehet ily jogtalan kedvezményről szó akkor, midőn a hitelező az egyidejűleg adott kölcsönért zálogot köt ki és ezt a kikötéshez képest nyomban meg is kapja, mert a közadósnak azon cselekménye, hogy kölcsönt vesz fel, habár ez a válságos időben történt is, egymagában a többi hitelezőre nézve még károsítást nem képez. (C. 89. ápr. 15. 142. M. 8057.) Lejárt váltó alapján a telekkönyvi rendelet 88. §-a értelmében előjegyzett zálogjog, mely az 1881 : XVII. t.-cz. 27. §. 3. pontjában meghatározott 15 napi válságos határidő alatt szereztetett, az 1881. évi XVII. törvényczikk 27. §-ának 3-ik pontja alapján is megtámadható. (C. 92. október 7. t. ü. döntvény. Hitel. 92. október 28. 26. sz. t. ü. döntvény 8807/91. számhoz.) Pozsonyi tábla: Tekintve, hogy a megtámadási kereset csak a közadósnak a hitelezők érdekeire hátrányos jogcselekményének megtámadására és érvénytelenítésére irányulhat és annak tárgya a kötött jogügyletnek csak a hitelezőkkel szemben való érvénytelensége lehet, az elsőbirőság Ítéletének részben megváltoztatásával, felperest az ingatlan vagyona átadására irányzott kérelmével el kellett utasítani és alp.-t csak annak tűrésére kötelezni, hogy a hatálytalan jogcselekmény tárgyát képezett ingatlan a csődtömeg javára értékesíttessék, és a hatálytalanítás alp. költségére telekkönyvileg feljegyeztessék. A mennyiben pedig ez esetleg telekkvi akadály miatt lehetséges nem volna, csak az esetben volt alperes a vétel tárgyát képezett ingatlan birtok egyenértékének megfizetésére kötelezhető. Curia : Hhagyja. (92. szept. 6. 4894. M. 8071.) A megtámadási pernek alapföltétele, hogy a megtámadott jogügylet által a csődhitelezők kielégítésére szolgálható valamely vagyon vonatott légyen el a csődhitelezők elől s hogy e szerint a hitelezők tényleg megkárosíttassanak. (C. 92. jun. 22. 8372. M. 8072.) Tekintve az alp. és közadős között fenforgó házassági viszonyt, a melynél fogva alp.-nek férje zilált pénzügyi helyzetéről tudomással kellett birnia. (C. 86. maj. 5. 67^5. Dt. XV. 130.) Székesfehérvári tszék : A kereset tárgyát képező ügyletek és telekkönyvi bejegyzések, a Cs. T. 29. § alapján s a 36. §. alkalmazásával azért voltak a csődhitelezők irányában hatálytalanoknak nyilvánítandók, mert a per adatai szerint kétségtelen tény, miszerint közadósnak egyéb vagyona a csődhitelezők követeléseinek kielégítésére nem elegendő ; mert a kérdésben forgó ingatlanokért vevő alperesek által készpénzben kifizetett összeg s ill. vevő alp.-éknek a vételárba beszámított követelése tényleg a csődtömegben cselekvő vagyonként nem találtatván, a beszámított követelés a dolog természetéhez képest a csődtömegben nem is találtathatván vagyonkén!, kétséget nem szenved, hogy közadós vagyonának értéke a csődnek megnyitásakor kisebb volt, mint volt a megtámadott ügyletek megkötése