Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

62 Kötelmi jog. időpontjában ; mert ezen értékkevesbedés az által állott be, h. alp.-ek az ügyletek megkötése s illetőleg a fizetés teljesítése s a beszámítás eszközlése által közadósnak alkalmat szolgáltattak arra, hogy a fizetett összeg elkötésével s alp.-ek követelésének beszámítás utján teljes összegében kielégítése által hitelezőit megrövidíthesse: és mert az elsőbiróság által ide vonatkozólag kifejtett ténybeli adatok által a Cs. T. 26. §-a értelmében a Curia is bizonyítottnak veszi azt. hogy alp.-ek tudták, hogy közadós a kérdésben forgó ügyleteket hitelezőinek "megkárosítására irányuló szándékkal köti. Azon rendelkezés, mély szerint alp.-ek csak annak tűrésére köteleztettek, hogy a megtámadott ügyletek és telekkönyvi bejegyzéseknek a csődhitelezők irányában hatálytalansága a vonatkozó telekjegyzőkönyvekben feljegyeztessék és hogy a kérdésben forgó ingatlanoknak közadóst illetetett jutalékai a csődhitelezők kielégítésére fordíttassék, abban találja indokát, hogy az ügyletek, mint a bejegyzések egyedül a csődhitelezők irányában, de nem maga a közadós irányában is mondattak ki, és mondathattak ki hatálytalanoknak. Curia : Hhagyja. (91. szept. 2?. 119. M. 8077.) Ha a közadós által kötött adásvételi szerződés folytán az ő tjdonát képezett ingtl.-ra a tjdonjog a vevő javára már bekebeleztetett, utóbb azonban a mtámat'ási per folytán ezen szerződés a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannák mondatik ki, az esetben az Ítélet nem rendelheti el a vevő tulajdonjogának törlését, hanem a vevőt csak annak tűrésére kötelezheti, hogv az ingatl. a csődtömeg javára értékesíttessék. (C. 88. decz. 22. 8674. Dt. XXIII. 63.) É A Cs. T. 33 §-a értelmében a csődtömegnek csak az lévén visszatérítendő, a mi a hatálytalannak kimondott jogcselekmény által a közadós vagyonából elidegeníttetett; oly esetben, midőn közadósnak könyvkivonati követelései elzálogosíttattak. eme jogügylet hatálytalanná kimondásának jogkövetkezménye első sorban csak az lehet, h. e követelések feletti rendelkezési jog a csődtömeget illeti épp ugy, mintlia az elzálogosítás meg sem történt volna ; fizetésre azonban alp. csak annyiban volna kötelezhető, a mennyiben igazoltatik, h. alp. eme követelésekből valamit behajtott. (C. 89. ápr. 15. 142. M. I. 223.) Marosvásárhelyi tábla : Ha a megtámadási perben a foganatosított kielégítési végrehajtás, melynek folytán a hitelező kielégítést is nyert, a csődtömeg és illetőleg a csődhitelezők irányában hatálytalannak mondatik ki, az 1881 :LX. t.-cz. 40. §. a) pontja joghasonlatosságánál fogva visszvégrehajtásnak és a hatálytalanságot mégállapító két egybehangzó Ítélet alapján, ha további felebbezés adatott be, a megítélt perköltségre nézve kielégítési végrehajtásnak van helye. (95. aug. 6. 6. sz. polg. határozat.) Az ajándékozás megtámadása kötelesrész alapján. Id. löm. szab. 4. §. 2. bek. : Az ajándékozási jog szintén a leszármazó egyenes örökösök és ha ezek nem volnának, az életben levő szülők törvénj^es osztályrésze által van korlátolva. Id. törv. szab. 8. §.: A 7. §-ban érintett kiegészítésnek ajándékozás esetében is helye van (4. §.), ha a leszármazó egyenes örökösök, ezek nem létében pedig az életben levő szülők bebizonyíthatják, hogy az örökhagyónak tiszta hagyatéka az ajándékozáskor volt érték felénél kevesebb, melv esetben e hiányt a megajándékozott pótolni tartozik. V. ö. közelebbről alább az örökjogi részben, a köteles részt tárgyazó fejezetben, valamint alább az ajándékozásnál. — A telekkönyvön kívüli előbbszerzésre alapított megtámadás tekintetében v. ö. fent I. k. 342—345. 11.-on közlött jogeseteket.