Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Semmisség és megtámadhatóság. 59 A jogcselekvény hatályon kivül helyezésével a határozat vagv egyezség is hatályát veszti. 1881: X VII. t.-cz. 32. §. : A jelen törvénynek a jogcselekvények megtámadására vonatkozó határozatai az örökösnek a hagyatékot tárgyazó jogcselekvényeire is alkalmazandók, ha a hagyaték ellen nyittatik csőd. 1881 : XVII. t.-cz. 33. §. : Az, á mi a megtámadható jogcselekvény által a közadős vagyonából elidegeníttetett, a csődtömegnek visszatérítendő: de a jóhiszemű szerző azt, a mit a közadósnak visszteher nélküli ügylete folytán kapott, csak annyiban köteles visszatéríteni, a mennyiben a kapott tárgynak vagy értékének még birtokában van. Másrészről az. a mit a közadós viszonteljesítés fejében kapott, visszatérítend , a mennyiben nem igazoltatik, hogy a viszontteljesítés a tömegbe be nem folyt, illetőleg, hogy az a viszontteljesítés által nem gyarapodott Ez eseten kivül a a fél csak mint csődhitelező érvényesítheti követelését. 1881: XVII. t.-cz. 34. §.: Ha a megtámadott teljesítés tárgya visszaadatik, a teljesítés alapját képező követelés ismét hatályba lép. 1881: XVII. t.-cz. 35. §. : A jogutód ellen a megtámadási jog gyakorolható : 1. ha a jogutód a szerzés idejekor tudta, hogy a jogcselekvény a közadós részéről a hitelezők kijátszása végett történt ; 2. ha a jogutód a 28. §. 2. pontja alatt érintett személyek közé tartozik és igazolni nem képes, hogy a szerzés idejekor tudomással birt azon ténykörülményekről, mely miatt a jogcselekvény az ő jogelőde ellen megtámadható lett volna. Az örökösök mint jogutódok ellen, a jogcselekvény a fentebbi korlátozások nélkül támadható meg. 1881: XVII. t.-cz. 36. §.: A megtámadási perben, ha valamely tény tudása vagy nem tudása képezi a bizonyítás tárgyát, a biró a felhozott közvetlen vagy közvetett bizonyíték mérlegelésénél, a törvénynek a bizonyítékok teljességére vonatkozó intézkedéseihez kötve nincsen. 1881: XVII. t.-cz. 37. §.: A megtámadási jog a csődnyitás napjától számított hat hó alatt elévül. A csődbeli megtámadási per illetékes birósága tekintetében v. 5. 1893 XVIII. l.-cz. 1. §. i. pont. Lejárt váltó alapján a telekkönyvi rendelet 88. §-a él telmében* előjegyzett zálogjog, mely az 1881. évi XVII. t.-cz. 27. .'! pontjában meghatározott 15 napi válságos határidő alatt szereztetett, az 1881: XVII. t.-ez. 27. g-ának :>. pontja alapján is megtámadható. (A Curia polgári szakosztályainak 1892. évi okt. 7-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi okt. hó 28-án tartott teljes ülésben. 83. sz. t. ü. döntv.) Budapesti tábla : A csődtömeggondnok a megtámadási jogot csupán a Cs. T.-ben meghatározott módon érvényesíthetvén, a sorrendi tárgyaláson általa használt ilven megtámadás vagy kifogás figyelembe nem vehető. (89. okt. 8. 165/15. M. 8024.) A tábla alp.-nek a Cs. T. 26. és 27. §§-aira alapított kifogását érde-