Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

52 Kötelmi jog a) ha az egyik házasfél egyáltalán nem akart házasságot kötni és nem tudta, hogy kijelentésével házasságot köt: b) ha az egyik házasfél mással kötött házasságot, mint a kivel akart és nem tudta, hogy a személy más; c) ha az egyik házasfél már a házasság kötésekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és a másik házasfél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette; d) ha az egyik házasfél a 79. §-ban, vagy 80. §. d) pontjában említett büntetésre volt Ítélve és a másik házasfél ezt nem tudta és utóbbi esetben egyszersmind alaposan feltehető, hogy ezt tudva a házasságot meg nem kötötte volna; e) ha a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kivül teherbe volt ejtve és ezt a férj a házasság megkötésekor nem tudta; f) ha a holttányilvánított házastárs az uj házasság megkötése után jelentkezik és az uj házastársak a házasság megkötésekor nem tudták, hogy a holttányilvánított életben van. 1894 : XXXI. t-cz. 55. §.: Megtámadható a házasság megtévesztés miatt, ha a megtévesztés a másik házastársnak lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozik és a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, mely egy harmadiktól ered. Nem támadható meg a házasság, ha alaposan föltehetni, hogy a megtévesztett házasfél a házasságot a megtévesztés nélkül is megkötötte volna. V. ö. a fent I. k. 432—434. lapokon közölt jogeseteket. A megtámadásra vonatkozó jogszabályok tekintetében lásd a következő fejezetet, és fent I. k. 43Í. sk. 11. Az állandóan követett törvényes joggyakorlat szerint az, kit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek, avagy erre indító okul szolgáltatott akaratelhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik s a nemteljesítés okából kártérítése, illetve elvont haszon megtérítésére sem kötelezhető . . (C. I. G. 14í. 97. M. 14940.) Budapesti tábla: Bebizonyítódnak kellett tekinteni alperesnek azon védekezését, hogy akkor, midőn a B. alatti szerződés a felek között köttetett, a vágatás alá adott erdőrésznek megnevezése tekintetében tévedés forgott fenn s éppen ezért a szerződés tárgyában történt tévedés miatt, az maga is érvénytelen lévén, alperesnek azon ténvét, hogy felperest megakadályozta a »Valóva« nevü erdőrésznek vágatásában, kártérítés alapjául szolgáló cselekménynek nem lehet tekinteni, ezen irányban támasztott keresetével tehát felperes helyesen lett elutasítva. Viszont* azonban a tévedésnek magánjogi következménye csupán az lévén, hogy a szerződés a felek között érvénytelenné válik, de különben is arra nézve semmi jogos alapot nem hozván fel alperes, hogy a felvett 90 frt foglalót visszatartsa, az első bírósági Ítéletnek megváltoztatásával ezt járulékaival egvütt felperesnek meg kellett Ítélni (85. febr. 4. 45925.) - Curia: Hhagvia. (85. okt. 22. 4865. P. T. XII. 22. M. 647.) "J Budapesti tábla: Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó adásvételi szerződés tárgybeli tévedésen alapul. Minthogy pedig tárgybeli tévedésből sem jog, sem kötelezettség nem keletkezik : a kérdéses adásvételi szerződés érvénytelenítését kimondani és alperest a felvett foglalónak visszaadására