Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

50 Kötelmi jog. hogy felperes jogelőde nem kölcsönügyletet, hanem adásvételi szerződést kívánt kötni,'mihez újító lelek is hozzájárultak slh. (89. ápr. 25. 4021. J. 89. 24. M. 693.) Kényszer. 0** S70. §. A ki az elfogadó 1'éllől igazságtalan és alapos félelem által, valamely szerződésre kényszeríttetett, azt megtartani nem köteles. Alapos volt-e a félelem, a biró által a körülményekből Ítélendő meg. (55. §.) A most felhivott 55. s<-ból csak a következő mondatnak van hatálya "jogunkban: »Alapos volt-e a félelem? a veszély nagyságából és valószínűségéből, s a fenvegetett személy testi és lelki állapotából kell megítélni.« V. ö. alább aze fejezet végén az 1894 : XXXI. t.-cz. 38. §-a, valamint a következő fejezetben ugyanazon t.-cz. 53—55. §-ai kapcsán elmondottakat. Harmadik személy által történt kényszeríttetés tekintetében lásd 0**875.§., mindjárt alább. Bpesti tábla: Egymagában abból a körülményből, h. nyilatkozatát rendőri közeg etőtt tettetés h. utóbb a fővárosi rendőrség főkapitányságánál, valamint a vizsgálóbíró előtt tett vallomásában nyilatkozatát, mint mfélemlítés által kicsikartat, visszavonta, a szabad akaratnyilvánítást kizáró erőszakra vagy törvénv és jogellenes fenyegetésre következtetni nem lehet. — Curia: Hhagyja. (92. febr. 2. 602/01. .!.* Sz. VI. 285.) í?pesti tábla : A kényszernek vagy mfélemlítésnek, hogy annak alapján a jogügylet érvényteleníthető legyen, oly természetűnek kell lenni, h, az ellen a törvényadta védelem kizártnak tekintessék, már pedig az alp.-ek által felhozott az az állítólagos fenyegetés, h. a váltó alá nem irása esetére fp. bűnvádi feljelentést tesz alp.-ek ellen, bebizonyítás esetén' sem tekinthető oly kényszernek, melynek alapján meg volna állapítható, h a váltó aláírása alapos mfélemlítés és kénvszer utján csikartatott ki. — Curia : Hhagyja : (90. szept. 17. 363. Ü. L. 90. 41.1 V. ö. a fent a 26. lapon utolsó helyen közölt határozatot is. 189k: XXXI. t.-cz. 38. §. : A házasságkötéshez a házasulok szabad beleegyezése szükséges. Kényszer, tévedés és megtévesztés (53—55. §§.) kizárja a szabad beleegvezést. 18M : XXXI. t.-cz. 53. §. : Megtámadható a házasság kényszer miatt, ha azt valamelyik házasfél fenyegetéssel előidézett alapos félelem következtében kötötte. A megtámadási jogosultságra nézve v. ö. ugyané t.-cz. 56. §. c) pont' fent I. k. 435. 1. ; a megtámadási határidő tekintetében ugyanott 57. §. éj pont, fent I. k. 436. 1.; a megtámadás kizártsága tekintetében ugvanott 61. b) pont, fent I. k. 437. 1. V. ö. még az I k. 431. lapján az 53. kapcsán közölt jogesetet. A kényszer, mint az országgyűlési képviselő megválasztását érvénytelenítő ok tekintetében v. ö. 1899 : XV t.-ez. 3 S 3' I 10 pont, 5., 11—13., 122. §§. ' Tévedés, megtévesztés. O** 871. §. Ha egyik fél a másik fél által hamis előadásokkal megtévesztetett és a tévedés a fődolgot, vagy annak lényeges minőségét érdekli, melyre a czélzat főleg irányozva és nyilvánítva volt, a megtévesztettre semmi kötelezettség sem háramlik.