Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Turpis causa. E számításnál a kamatozó papírok kamatai a vevő javára esnek. 1883 : XXXI. t.-cz 10. §. A 8. (és 9. §.) §. határozataitól eltérő megállapodások joghatálylyal nem bírnak. 1883 : XXXI. t.cz. 11. §. Utazó ügynökök által értékpapírokat részfizetés mellett eladni tilos. A most idézett rendelkezéseknek az u. n. letétügvletekre való kiterjesztéséről v. ö. 1888. aug. 20. 17,984. sz. PM. rend. (1888. R. T. 1864.) 1884- : XVII. t.-cz. 118. §. A gyáros köteles munkása bérét készpénzben, és pedig — ha máskép nem egyezkedett — hetenkint kifizetni. Árukat és szeszes italokat munkásainak nem hitelezhet. Lakással, tűzifával, földhaszonélvezettel, rendes élelmezéssel, orvossággal, orvosi segélylyel azonban a munkást, ha ez beleegyez, elláthatja s az értük járó összegeket a bérfizetés alkalmával béréből levonhatja. Ugyanezen feltétel alatt láthatja el a gyáros a munkást a gyárában készülő czikkek előállítására szükséges szerszámokkal és anyagokkal is, ha ezeket szerződés szerint a munkás sajátjából tartozik megszerezni 1884 : XVII. t.-cz. 119. §. Oly árukért való követelések, melyek a munkásoknak az előbbi §-ban foglalt tilalom daczára hiteleztettek, a gyártulajdonos által sem törvény utján nem érvényesíthetők, sem beszámítás tárgyát nem képezhetik. 1884 : X VII. t-.cz. 120. §. Oly szerződések, melyek a 118. és 119. §§. rendeleteivel ellenkeznek, kötelező erővel nem birnak. Hasonlóul érvénytelenek a gyáros és a munkás közt történt oly megállapodások, melyek szerint ez utóbbi szükségletét bizonyos eladási telepekből szerezni, vagy bérének egy részét más czélokra, mint a munkások sorsának javítására fordítani köteles. 1898 : //. t. cz. 32. §. A munkások munkabérét, élelmezési járandóságát szeszes italokkal vagy áruczikkel egészen vagy részben megváltani, bárminemű utalványnyal fizetni, a munkásokat arra kötelezni, hogy élelmi, élvezeti, ruházati czikkeiket, eszközeiket a munkaadónál, vagy az általa kijelött egyénnél vásárolják, a munkásoknak adott előleg után kamatot szedni, az előleg értékéről váltót venni, a termés biztosítási diját a munkások béréből levonni, tilos (58. §.) Hasonló rendelkezés a vizimunkálatoknál, az ut- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosokra és munkásokra vonatkozóan : 1899: XLI. t.-cz. 19. g. ; az erdömunkásokat illetően: 1900: XXVII. t.-cz. 17. §. Lásd alább a szolgálati szerződésről szóló fejezetben. 1884 : X VII. t.-cz. 162. §. Összebeszélések, melyekkel az iparosok azt czélozzák, hogy üzletük félbeszakítása, vagy a munkások, illetőleg segédek elbocsátása által, ezeknek terhesebb munkafeltételeket szabjanak, különösen azoknak bé-