Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

•">8 Kötelmi jog. rüket leszállítsák; vagy melyekkel a munkások, illetőleg segédek oda törekszenek, hogy közös munkaszünetelés által a munkaadókat magasabb bér megadására kényszerítsék s általában tőlük jobb munkafeltételeket csikarjanak ki. úgyszintén mindazon egyezmények, melyek által azoknak támogatása czéloztatik, a kik az erintett összebeszélések mellett megmaradnak, vagy azoknak károsítása, a kik azokkal szakítanak, — jogérvénynyel nem birnak. V. ö. 1904. okt. 22. 55154. sz. belügymin. rend. a strike-mozgalmak tárgyában ; 1904. okt. 22. 73078. sz. keresk. niin. rend. a munkabeszüntetések (sztrájkok) lényegére és az ezekkel szemben követendő eljárásra vonatkozó tájékoztatás tárgyában, mindkettőt alább a munkabéri szerződést tárgyazó fejezetben. 1876 : XIII. í.-cz. {cselédtörvény) 13. §. Érvénytelen azonban az oly szerződés, mely meghatározott számú évek, hónapok, hetek vagy napok számában ki nem fejezhető, tehát bizonytalan időre köttetik, vagy a mely legalább annyiban korlátolva nem lenne, hogy mindkét fél a jelen törvény értelmében megengedett felmondás után a szerződéstói visszaléphessen. 1876 : XIII. t.-cz. U. §. A jó erkölcsökbe vagy törvénybe ütköző cselekményekre, daczára az ellenkező szerződésnek, senki sem kötelezhető. Ide vonandók azután mindazok az imperativ jogszabályok, a melyekkel ellenkező szerződés semmis. Ez a semmisség vagy kifejezetten ki van mondva a jogssabályban, vagy abból interpretatio utján vezetendő le. Az előbbire példa a biztosítási ügyletre vonatkozólag a keresk. törv (1875 : XXXVII. t.-cz.) 472., 507. §§., a mezőgazdasági munkások viszonyai tekintetében az 1898 : II. t.-cz. 6. §., a részletügyletre nézve az 1883 : XXXI. t.-cz. 10. §. ; az utóbbira a cselédtörvény, ipartörvény, 1893 : XXVIII. t.-cz. számos szabálya, az 1900 : XVI. t.-cz. 8 , 10. §§. stb. A biztosítási ügylet érvénytelenségéről 1. 1875 : XXXVII. t.-cz. 465. §. V. ö. még az alább az 0**993.,996.,998., 1174., 1178., 1195.. 1196., 1208., 1259., 1270., 1273., 1291., 1371.. 1372. 1382.. 1383., 1384 , 1502. §§. kapcsán felhozott érvénytelenségi eseteket. Egyetemlegesség kikötésének tilalma és érvénytelensége tekintetében 1. alább az O** 896. §. kapcsán, a végén A szerződés érvénytelenségének joghatálya tekintetében v. ö. alább a )>Semmisség és megtámadhatóság" czimü fejezetet. 1889 : IX. TÖRVÉNYCZIKK a nyereménykölcsön-kötvények s az ígérvényjegyek forgalma tárgyában. (Szentesítést nyert 1889. évi április hó 21-én. — Kihirdettetett az ..Országos Törvénytára-bán 1889. évi április hó 24-én.) /. §. Nyereménynyel összekötött kölcsönkötvénvek, vagyis oly kötvények, melyeknél a kölcsöntőkének mindenkire nézve egyforma összegben meghatározott, bár az időt illetőleg sorsolástól függő visszafizetésén kivül sorsolástól vagy más a véletlen esélyétől függő nyereményre való kilátás is igértetik a hitelezőnek : csakis a törvényhozás engedélyével bocsáthatók ki.