Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

30 Kötelmi jo(j. szempont, a melyből a felebbezési bíróság a fenti kijelentésében kiindult, nyilván téves: mert a kereseti kérelemnek alapjául szolgáló állítólagos megegyezés nem a felek közt korábban fennállott viszony folytatása vagy előmozdítására, hanem ellenkezőleg a viszony megszüntetésére és arra irányult, hogy a felperes kiskorú leányának kárpótlás nyújtassák a korábban folytatott, de már végleg megszüntetett házasságon kivüli viszonyból eredő hátrányos következményekért; ilynemű megállapodás pedig a közerkölcsökbe ütközőnek nem tehinthető. Ezek szerint tehát a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt helytelenül alkalmazott, midőn a felperest keresetével a fenti indokból elutasította, miért is a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni kellett. (96. márcz. 26. 1. G. 2f.) Azonos : — Curia: 96. szept. 20. 5830/95. M. 12443.) Szegedi tábla: A megtámadott jogügylet valódi czélzata a házasságon kivüli, az erkölcsi törvénybe ütköző együttélésre, illetve a peres felek vagyoni viszonyainak ez alapon való szabályozására irányult, már pedig az ilyen jogalap, illetve a közerkölcsbe ütköző ilyen jogczim a tulajdonjog megszerzésére és fentartására nem alkalmas, minélfogva a felperesnek az ezen érvénytelen alapon és czimen szerzett tulajdonjog törlésére irányuló keresete jogosult. — Curia: Hhagyja. (98. nov. 22. 4164. M. 16149.) (A hitelező kijátszására kötött ügylet.) A hitelező jogosítva van az adósnak oly jogügyleteit, a melyek az ő kijátszására köttettek, per utján megtámadni és a dolog természete szerint a keresettel a tőle elvont kielégítési alap visszaszerezhetése czéljából azt a harmadik személyt is perbe vonni, ki a megtámadott jogügyletben mint jogszerző fél részt vett. Ha a színlelt jogügylet ingatlan átruházásából áll, a hitelező oly czélból, hogy követelése az átruházott ingatlanból kielégíttethessék, a keresetet arra tartozik irányítani, hogy az uj tkvi tulajdonos annak tűrésére köteleztessék, hogy a felp. hitelező az ingatlanra kielégítési végrehajtást vezethessen. E mellett a hitelező megtámadási keresetének útjában nem áll a tik. rdts. 148. §-ának az a rendelkezése, mely szerint törlési keresetet csak a tkvi jogaiban sértett fél indíthat, mert tekintettel arra, hogy a nyilvánkönyv csak a jóhiszemű jogszerzőt védi, kijátszás esetében a tkvi bejegyzés a rosszakaratbői (in fraudem creditoris) elkövetett károsítást törvényes eljárássá nem teszi. (G. 97. okt 6. 1231. M. 16092.) Oly esetben, midőn az adós vagyonát harmadik személyre átruházza és a hitelező az ilykép átruházott vagyonra nézve oly helyzetbe jut, hogy azt végrehajtás utján lefoglalhatja, a hitelező az átruházási jogügylet megtámadását kifogás utján is érvényesítheti az esetben, ha ez által kielégítési jogában megkárosíttatott, mire nézve előfeltétel az, hogy az átruházás által a hitelező elől a vagyon elvonassék és hogy a megkárosítási szándékról az átruházást nvert szerző fél is tudomással bírjon, a mely utóbbira nézve elfogadott jogszabály szerint az a vélelem forog fenn, hogy ha az átruházás közel rokonok vagy házastársak között történik, az átvevő fél az átruházó fél kijátszási szándékáról tudomással birt, a melynek ellenkezőjét tehát az átvevő félnek kell bizonyítani. (C. 98. szept. 27., I. G. 213. M. 16091.) A törvénykezési gyakorlat által állandóan követett jogszabály, hogy az örökségről való oly lemondás, melynek czélja a kielégítési alapot a lemondó fél hitelezői elől elvonni, ezekkel szemben hatálvlval nem bir. iC. 902. nov. 4. I. G. 250. M. 19574.) (Válaszlók etetése és itatása.) Egyrészt az 1883. 25. t.-cz. rendelkezései nem alkalmazhatók oly követelésekre, metyek nem uzsorás jellegűek, hanem harmadik személy által saját hilelére történt megrendelésből származnak és igy az általános magánjogi szabályok szerint birálandók meg; másrészt az, hogy felperes mint'korcsmáros az alperes megrendelésének eleget telt, tiltott cselekményt nem képez és ez az 1874. 33. t.-cz 96 és 98. §§-aiban csak az ott felsorolt személyekre, illetve tényekre vonatkozólag mondatott ki. (89. nov. 8. J. Sz. II. 86.) Azonos határozatok : Curia : «Azon körülmény, hogy a képviselőjelölt tiszteletére programmbeszédének előterjesztése alkalmából népünnepély rendeztetett és az ünnepélv alkalmával elköltött ser árának