Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Turpis causa. bítva lett, továbbá alperes azon mulasztásából, hogy felperest tett ígéretei daczára sem nőül nem vette, sem az ő, sem pedig gyermekei fen tartásáról nem gondoskodik. A perben előadottakból kétségtelen, hogy peres felek között titkos szerelmi viszony állott fenn. Ezen viszony felperes férjesállapotára való tekintettel erkölcstelen és tiltott lévén, ily cselekményből felperes jogokat nem érvényesíthet. De nem illeti meg felperest semmiféle kártalanítás az alperes részéről állítólag tett házassági és tartási Ígéretek meg nem tartásából sem, mert felperes az időben férjes nő lévén, ily ígéretek a házasság tartama alatt jogosan és kötelezőleg nem is tétethetnek és így az ilyen Ígéretek meg nem tartásából jogok az ígéretet tevő ellenében nem érvényesíthetők. Felperes keresete minden jogalapot nélkülözvén, azzal jogczim hiányából elutasíttatik. — Curia: Hhagyja. (86. szept. 1968. Ü. L. 86. 39. M. 773.) Budapesti tábla : Oly szerződés alapján nem lehet keresetet indítani, melv férfi és nő között lénvegileg véve házasságon kívüli együttélés iránt köttetett. (6090/88. Dt. XXII.' 329. M. 774.) Marosvásárhelyi tábla : Felperes keresetét arra alapítja, hogy neki, mint kávéházi pénztárosnőnek, alperes azon kötelező ígéretet tette, hogy ha tisztességes keresetével felhagy és külön lakást tartva, kizárólag alperesnek él, azon esetben alperestől havonként 60 frtot s a viszony megszüntetése esetében egyszer s mindenkorra 6000 frtot fog kapni. Ezen szerződés nyilván az erkölcsi fogalmakba ütközvén (causa turpis), bíróság előtt érvénye^ síthető követelés jogalapjául nem szolgálhat, mihez képest felperest elutasítani kellett. — Curia : Hhagyja. (91. decz. 11. 5749. Ü. L. 9>. 2. M. 778.) Kolozsvári tábla : A periratokból kétségtelenül kitűnik, hogy a felperes és az alperes között szerelmi viszony állott fenn s az alperes, hogy családi békéje jövőre támadásoknak kitéve ne legyen, áldozatra szánta magát és ebből folyóan 1500 frttal a felperest jutalmazni, 2000 frttal pedig annak Béla nevü k. k. törvénytelen gyermekének tartását és nevelését biztosítani akarta, a szerződés tárgvánál fogva érvénves. (95 febr. 21—46.) — Curia: Hhagyja. (95. máj. 28. 4689. M. 14892.) Felperes keresetében azt adja elő, hogy alperes N. Eszter hajadont azért adta felpereshez lakás és ellátásra, hogy alperes azt a nevezett hajadont látogathassa és hogy az alperes és N. Eszter között fennállott szerelmi viszonyt alperes felesége előtt eltitkoltatván, zavartalanul folytathassák, e szerint a felperes és alperes között állítólag létrejött megállapodás az alperes és N. Eszter között fennállott erkölcstelen viszony további folytatása és palástolása czéljából jővén létre, minthogy erkölcstelen ügylet bíróság előtt érvénvesíthető kereset alapjául nem szolgálhat : ennélfogva felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett. (C. 95. febr. 27. 1162/95. M. 12444.) A felek közt azon czélból létesített életjáradéki szerződés, hogy a törvény által tiltott vádházassági viszonyt folytassanak, az okból, mivel a közerkölcsiség ellen irányul, semmis s az annak alapján eszközölt telekk.-vi bejegvzések, mint eredetben érvénvtelenek, bármelyik fél által megindított törlési per folytán törlendők. (C. 5830/95. M. 14893.) Pécsi tábla: Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperes házassági Ígérete folytán felperes kiskorú leánya 1894. febr. 5-én hozzáment lakni és alperessel 1895. ápr. 15-ig együtt élt, de alperes házassági igéretét be nem váltotta, igy az annak elmaradásából származó kárpótlás, illetve a czimen, mert az együttélés folytán felperes leányának jövőjét tönkre tette, kérte a kereseti 1000 írt összegnek megítélését. Habár a keresethez A) alatt csatolt közjegyzői okirat igazolja is, hogy felperes leányát alperes eljegyezte s hogy ennek következtében, illetve a bekövetkezés reményében folytatott alperessel vadházasságot, de mert a vadházasság a közerkölcsiségbe ütközvén, abból kifolyólag magánjogi igények törvényes uton nem érvényesíthetők: ugyanezért az elsőbiróság Ítéletét ezeknél az indokoknál fogva helyben kellett hagyni. (96. nov. 10. 3360.) — Curia: Hhagyja. (97. jun. 10. 1767. M. 14896.) Budapesti tábla : A felebbezési bíróság az elsőbiróságnak elutasító Ítéletét azért hagyta helyben, mert felperes keresetét a kiskorú leánya és az alperes közt házasságon kivül folytatott viszonyból származtatja ; ily viszonyból származó követelések pedig birói uton nem érvényesíthetők. Kétségtelen ugyan, hogy a felperes kiskorú leánya és alperes közt ezelőtt folytatott viszony a jó erkölcsökkel össze nem egyeztethető s ennélfogva arra kereset alapítható nem is volna : a fenforgó esetben azonban az a