Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

28 Kötelmi jog. (Kártyaadósság.) Jóllehet a fogadásokat törvényeink világosan nem tiltják, mind­amellett az ilynemű szerencse-szerződésen alapuló követetelések a bevett birói gyakorlat szerint birói uton nem érvényesíthetők. (C. 86. ápr. 8. 80T6/85." M. I. 121. M. 762.) A szerencseszerződésekről 1. bővebben alább a különös részben. Budapesti tábla : A kártyajáték közben s a kártyázás folytatásának czéljára tett kölcsönzést a fennálló joggyakorlatnál fogva jogczimmel bíró­nak tekinteni nem lehet, annak érvényesítése birói uton nem eszközöl­hető, s ennélfogva az erre vonatkozó kérelem el volt utasítandó. (86. máj. 11. 53409/85.) Curia : Hhagyja, mert alperes a pénzt felperes jogelődétől kártyázás közben három, 10Ü frtos részletben kapta, és a játékot tovább ezen ekként kapott összegekkel folytatták, ezen ténykörülményekből pedig kétségtelen, hogy alperes tartozása kártyaadósság, melyek lényegén az, hogy alperesnek készpénz adatott, nem változtat. (87. márcz. 4. 6186/86. M. I. 152.) — Ellenkező határozatok: Budapesti tábla: Alperes köteleztetik fel­peresnek a kereseti 100 frt tőkét . . megfizetni. Indok : Tekintettel, misze­rint a felperes által felvettnek elismert 200 frtnyi követelés nem magából a kérdéses alkalomkori kártyázásból, henem csakis a kártyajáték közben felek között kötött kölcsönügyletből származik, és igy a követelés kártya­játékon alapulónak nem vétethetvén, törvény utján érvényesíthető, tekin­tettel továbbá, miszerint alperes az általa feladott és valónak beismert postautalvány szerint a 200 frtra 100 frt részletfizetés teljesítése mellett a követelés valódiságát és fennállását beismerte: alperest felperes kereseti kérelméhez képest a kereseti tőkében és ennek a lejárattól számítandó késedelmi kamataiban marasztalni kellett. (83. jan. 17 39193/82. — Curia: Hhagvja. (84. ápr. 18. 1699. P. T. VIII. 7.) — Ezzel azonos: Lfi. 77. jun. 6 . 5480.) Bíróilag nem érvényesíthető kártyaadósságnak felperes kereseti kö­veteléséből 1800 korona azért nem minősíthető, mivel a követelés nem a kártyajáték közben felmerült nyereség és veszteség közötti kiegyenlítendő különbözetként, hanem akként állt elő, hogy azt alperes más személyekkel folytatott kártyajáték közben, felperestől készpénzben, visszafizetési köte­lezettség mellett kölcsön czimén átvette. (C. 902. ápr 10. 3466. M. 19576.) Tekintette], hogy a birtoklás jogérvényes megszerzéséhez törvény­szerű jogezim kívántatik, tekintve, hogy a büntetendő cselekmény elkövetése által törvényszerű jogezim, tehát ezen alapuló jogos birtoklás sem szerez­hető, tekintve, hogy a szerencsejáték a kihágási btkv. 88. §. által tiltott és büntetendő cselekményt képez, tekintve, hogy ezek következtében azon 4 frt, melyet F. István az úgynevezett «huszonegy» szerencsejátékon elvesz­tett, s mely összeg a D. Pál által tartott úgynevezett «bank»-ban volt, tör­vényszerűen és jogosan nem ment D. Pál birtokába: tekintve, hogy az említett összeg már annál fogva sem mehetett át D. Pál birtokába, mert a büntető törvénynek épen az képezi alapfelfogását, hogy azon cselekményt, j melyet az büntetendő cselekménynek állapít meg, mindenekelőtt semmis­nek, jogilag nem létezőnek, magában és hatályában érvénytelennek tekint­vén, ebből folyólag tehát azon 4 frtnyi összeg, melyet F. István tiltott szerencsejátékban elveszített, s mely még az előtte levő bankban volt, a melyre vonatkozólag tehát F. István'sem tulajdonosi akaratát. — animus domini — sem a személyes jelenlétben és a physikai hatás gyakorlásának fel nem adott képességében nyilvánuló megszakítlan folvtonos cselekvősé­gét fel nem adta, jogi értelemben F. István tulajdonából, illetőleg birtok­lásából ki sem juthatott; tekintve, hogy ezek alapján F István, amidőn a kérdéses 4 frtot a még mindig előtte volt bankból kivette, nem vett ki ddegen ingó dolgot», hanem a törvény értelmében még mindig az ő tulaj­donát képező dolgot vett magához, tekintve, hogy e szerint F. István kér­déses cselekményében a lopás lényegesebb tényeleme: az hidegen ingó dolog» és ennek eltulajdonítása hiányozván, a btkv. 333. íjában meghatá­rozott lopás tényálladéka feltétlenül ki van zárva. (C. 92. okt. 20. 3138. M. 768.) {Házasságon kívüli együttélés.) Bpesti törvényszék : Felperes a kereset jogezimét alperes azon jog­ellenesnek állított cselekményéből származtatja, hogy ő alperes által elcsá-

Next

/
Thumbnails
Contents