Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Turpis causa. 27 talmából, hogy alperes a felperes jelenlegi üzlethelyiségének más számára való elnyerése vagy felperesnek attól való megfosztása iránt törekedni nem fog, okszerűen következtethető felperes azon kereseti állításának valósága, hogy alperes felperest azon fenyegetéssel vette rá az ellenirathoz 37- alatt mellékelt kötelező nyilatkozat kiállítására, hogy különben felperest üzleti helyiségéből kitúrja és azt más vállalkozó egvénnek kezére játsza. (97. febr. 25. 1963. M. 14899.) Budapesti tábla : Feleknek azok a kikötései, hogy egyiknek sem szabad a kereskedésében olyan kereskedelmi czikkeket tartani és illetőleg elárusítani, mint a minőket a másik tart és elárusít, nem tekinthetők semmiseknek és érvényteleneknek, mert a kikötések a szerződő feleknek üzleti érdekeit védelmezik egymással szemben, tehát érvényes szerződés tárgyát képezhetik s sem a szabad verseny korlátozására, sem a vevő közönség károsodására iránvulő kikötéseknek nem minősíthetők. — Curia : Hhagyja. (98. jun. 15. 6630. Ü. L. 98. 28. M. 16144.) Nagybecskereki törvényszék : Alp. mint eladó, egy vendéglőt öszszes felszerelésével eladott vevőnek és a szerződés szerint arra kötelezte magát, hogy a szerződés keltéiül számított 3 éven keresztül abban a városban, hol a vendéglő van. vendéglői, kávéházi, vagy italmérési üzletet folytatni nem fog. Ez a kikötés nem képez oly erkölcstelen megállapodást, melynek folytán az érvényesíthető nem volna. A szerződés be nem tartása az abból származó kár megtérítésének kötelezettségét megállapítja. — Szegedi tábla : Hhagyja. — Curia : Hhagyja. (98. szept. 6. 4606/97. Ü. L. 98. 40. M. 16145.) 187A : XXXV. t.-cz. (a kii: közjegyzőkről) 199. §. Oly szerződés, melynél fogva a megállapított díjnál magasabb összeg köttetnék ki, tilos és érvénytelen. Oly ügyletnél azonban, mely rendkívül nagy terjedelmű, hosszadalmas előkészületet és időt vesz igénybe s különös nehézséggel és felelősséggel jár, a közjegyző azon ok világos megemlítése mellett, melynél fogva a törvényszerű dijat elégtelennek tartja, magasabb dijat követelhet. A dij összegét, ha egyezség nem létesül, a közjegyző személyes bírósága állapítja meg. 187b : XXXIV. t.-cz. 57. í. Az ügyvéd nincs jogosítva a képviseletére bizolt ügy vagy per tárgyát magához váltani, az ily egyezkedés semmis, az ügyvéd pedig, a ki ily egyezkedésre lép, fegyelmileg fenyítendő. A közadós jogcselekvénvei tekintetében a csődnyitás után (1881 : XVII. t.-cz. 6. §.) lásd fent; a csődnyitás előtt (ugyanott 26-37. §§.) lásd a csődjogi részben és alább VII. fej. A kényszeregyezség megtámadásáról (ugyanott 230. S.) lásd alább az egyezségről'szóló fejezetben. A per-tárgy hányadának ügyvédi jutalmul való tilos kikötése nem forog fenn, midőn a jutalmazási alapul kijelölt érték a per tárgvát nem képezte. (Lfi. 78. márcz. 19. 800. Dt. r. f. XX. 29. M. 5802.) Ellenkező határosat: A pertárgy egy részének ügyvédi jutalmul való kikötése semmisnek s hatálytalannak tekintendő, min nem változtat, hogy az illető fél a lekötött résznek értékét a magáéból megváltani Ígérte. (Lfi. 80. febr. 12,442/79.) — Azonos: Curia: 82. nov. 16. 3008. (D. Hl. 199. M. 5803 04.) A peres követelés hányadrészének ügyvédi jutalomdíj fejében le-> kötése érvénytelen, ha az ügyfél által kiállított okiratban a beperesítendő követelés tárgya és összege nem lett tüzetesen meghatározva. (C. 84. máj. 15. P. VIII. 12. M. 5805.) Az a megállapodás, mely szerint felperes részére ügyvédi dijai és kiadásai meglérílése és megjutalmazása a per tárgyának egy harmadrésze Ígérte tett, az 1874. évi XXXV. t.-cz. 57. §-a értelmében nem tilos ügylet, következőleg az erre vonatkozó szerződés nem érvénytelen. (C. 89. nov. 6. 3530, Ü. L. 89. 47. M. 5806.) A már megítélt követelésnek a nyertes fél ügyvédje általi magához váltása is az 57. §. rendelkezése alá esik. (C. 84. nov."29. 464. M. 5808.)