Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Tnrpis causa. 25 A 2. és 4. pontot a birói gyakorlat, a 3. pontot pedig az ügyvédi rendtartás 57. §-a (1. mindjárt alább) hatályon kivül helyezte, ugy hogy a most közölt §-nak már csak 1. pontja jelentkezik turpis causaként. Ezek helyett azonban a következő rendelkezések állanak fenn : 189Í : XXXI. t.-cz. 2. §. Bármely teljesítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis. Oly szerződés, mely szerint az egyik fél kötelezi magát, a másik félnek bizonyos pénzösszeget fizetni, ha ez amannak nővérét nőül veszi, érvénves, minthogy ily Ígéret sem nem erkölcstelen, sem a tényleges törvények által tiltva nincs. (Lfi. 79. jun. 17. 6000. Dt. r f. XXIII. 61. M. 732.) Budapesti tábla : Kérdéses jogügylet nem tartozván azok közé, melyekben a törvény oltalma igénybe vehető, felperes keresetétől elmozdítandó. (86. szept. 1. 49740.) — Curia: Hhagyja, mert a házasság erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva közvetítés tárgvául és ily közvetítésre vonatkozó kereset tárgyául nem szolgálhat. (86. decz. 30. 6575. P. T. XIII. 17.) — Azonos határozatok : Curia: 84. nov. 7. 921. (P. T. IX. 24.) — 88. márcz. 16. 7850/87. (M. I. 195.) — Ellenkező határozat: (C. 86. ápr. 21. 1410. Dt. XV 40. M. 769—772.) Temesvári tábla: A. házasság erkölcsi és társadalmi jellegéből folyólag csak az nem engedhető meg, hogy a házasság nyerészkedésre irányuló közvetítés tárgyául szolgáljon : csak közvetítési díj kikötése tilos s csak dijkikötés nem érvényesíthető : ellenben házasság létrehozatalára törekvés s házasságnak nyerészkedésre irányuló czélzat nélküli közvetítése nem tilos s nincs tiltva az, hogy a közvetítéssel megbízott eljárásával felmerült költségeinek megtérítését kiköthesse s az e tekintetben elvállalt kötelezettség a fennálló törvénvkezési gyakorlat s/erint bíróilag érvénvesíthető is. — Curia: Hhagyja. (93. okt. 26. 1339/93. M. 12441.). 1879 : XL. l.-cz. 128. §. A ki összebeszélés, a nyereségben való osztozás vagy más jutalom vagy előny Ígérete által a nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére működik, úgyszintén, a ki ilyen czélból nyereségi részt, jutalmat vagy előnyt elfogad, két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Bpesti tábla: Felperest elutasítja, stb. Indok: A per adataiból ki" tetszőleg a kereseti követelés alapját ama körülmény képezi, hogy az R. Mór ellen foganatosított árveréskor peres felek közt olv megállapodás jött létre, miszerint alperes a végett, hogy felperes sikerrel árverelhessen, árverelni nem fog. Minthogy azonban ily megállapodás, illetőleg tilos összebeszélés folytán keletkezett szerződések nyilván a jóhiszemű hitelezők megkárosítására irányulnak; e szerint mint az erkölcsi fogalmakba ütköző (causa turpis) bíróság előtt érvénvesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhatnak. (87. ápr. 19 . 38603/86.) — Curia: Ilhagvja. (88. febr. 9. 6004/87. J. 88. 41. M 784.) Kolozsvári tábla : A szóban forgó megállapodás ha az a felek között tényleg létrejött volna is, annálfogva, mert a felek egy közhatóságilag elrendelt árverésen eladandó tárgyak vétele tekintetében, egyetértő eljárásra kötelezték magukat s ezzel tulajdonképen az árverés eredményének csökkentését czélozták, minthogy tiltó törvénybe (1879. évi XL. t.-cz. 128. §.) ütközik, keresetileg érvényesíthető követelés megállapítására nem alkalmas. (95. jün. 5. 1737.) - Curia: Hhagyja. (96. decz. 1. 1306/95. v. M. 14900.) Noha az árverés eredményének csökkentésére irányuló megállapodás a bíróság előtt érvényesíthető követelés alapjául nem szolgálhat, mégis megítélendő az annak alapián támasztott követelés, ha az adós az árverés jogerőre emelkedése után is Ígérte a fizetést. (C. 99. szept. 20 2520. Dt. III. f. XVI. 62. M. 17451 ) A perben érintett árverésen megjelent árverezők, köztük felperesek • az elsőrendű alperes képviseletében az árverésen résztvevő másodrendű alperes között is, az a megállapodás jött létre, hogy bármelyikre üttetnék is le az árverés tárgya, az tartozik az árverés tárgyát egymás közötti magán-