Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

22 Kötelmi jog fokú iparhatóságnál Írásbeli szerződés mellett történik; ha a fölvétel helyén iparhatóság nem széke!, az Írásbeli szer­ződés a község elöljárósága előtt is köthető, a mely esetben a szerződés 8 nap alatt az iparhatósághoz megküldendő. A gyámhatósági jóváhagyás esetei is hiányának következményei (1877 : XX. törvényezikk 113., 114. §§.) tekintetében v. ö, fent 5., G. 11. A váltó alaki kellékei tekintetében v. ö. 1876: XXVII. törvényezikk 3., 110. §§. Végrendeletek és örökösödési szerződések alaki kellékeiről l. az örökjogi részben, alább. Részvénytársaságba való belépés formája : részvényaláirás (1875 : XXXVII. t.-cz. 151. §.) ; szövetkezetbe való belépés csak Írásbeli nyi­latkozat alapján : 1875 : XXXVII. t.-cz 221. §. A közkereseti és betéti tár­sasági szerződés érvényességéhez sem okirat szerkesztése, sem más alak­szerűség nem szükséges : ugyanott 64. §. 2. bek., 125. 3. bek. A gazda­sági és ipari hitelszövetkezetekbe való belépés alakszerűségei tekintetében 1. 1898. évi XXIIÍ. töevényczikk 3. §., 9. A kereskedelmi zálogszer­ződés alaki kellékei tekintetben v. ö. 1875. évi XXXVII törvényezikk 301 -306. §g., 1. alább a zálogszerrődésról szóló fejezetben. Aratást, hordást, nyomtatást, cséplést s általában bármely gazdasági munkát nem cseléd­minőségben elvállalni szándékozó munkásokkal kötendő szerződés alaki kellékei: 1818: II. t.-cz. 8., 17., 19. §§. ; a vizimunkálatoknál, az ut- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosok szerződésének alaki kellékei: 1899 : XLI. t.-cz. 7—12. §§• ; az erdőmunkások szerződéséé: 190J. XXVIII, t.-cz. 6—11. §§. ; a dohánytermelők és dohánykertészek közti szerződésé : 1900 : XXIX. t.-cz. 4 , 8. g. Gazdatiszt felmondásának Írásban kell történni : 1900 : XXVII. t.-cz. 12. §. Mindezeket 1. alább a szolgálati szerződést tárgyazó fejezelben. Sommás eljárás kikötésének alaki kellékei : 1893 : XVIII. t.-cz, 1. §. 5. a) pont; választott bíróság kikötésének alaki kellékei : 1868 : LIV. t.-cz. 496. §., 1. alább. írástudatlan vagy irásképtelen személyek (vakok, siketnémák, ol­vasni nem tudó siketek vagy irni nem tudó némák) tekintetében v. ö. 1886 : VII. t.-cz. 21. §. c) pont, 24., 27. §§., 1876 : XXVII. t.-cz. 104. §., 112. §. 11. p., fent 19., 20. 11. V. ö. még alább : O** 943., 956., 1178., 1249. §§. O** 885. §. Habár az alakszerű okirat még nem is, de a főpontok iránt fogalmazat készíttetett el és a felek által aláíratott, már az ily fogalmazvány is megalapítja azon jogokat és kötelezettségeket, melyek benne kifejezvék. 0** 887. §. Ha valamely szerződésről okirat ké­szíttetett, oly állítólagos szóbeli egyezkedések, melyek az írásbelivel egyszerre tétettek volna, de az okirattal egybe nem hangzanak, vagy uj toldalékokat foglalnak magokban, tekintetbe nem vétethetnek. Az Írásbeli okiratokkal egyidejűleg létrejöttnek állított szóbeli meg­állapodások rendszerint figyelembe nem vehetők. Fenforgó esetben azon­ban tekintve, hogy az A /, a. okirat sem a kölcsön jogczimél nem foglalja magában, sem a visszafizetésnek, illetve visszaszolgáltatásnak (zurücker­statten) ott kifejezett módjából, t. i. alkalmilag (gelegentlich), a 400 frt készpénzben visszafizetésének kötelezettsége határozottan meg nem álla­pítható : ezzel az okirattal szemben tehát meg kell engedni az alperes által vitatott, bár egyidejűleg létrejött, éppen az okirat homályos tartalma miatt kizártnak nem tekinthető szóbeli megállapodásnak bizonyítását (C. 93. jun. 23. 868/93 M. 12396.) Budapesti tábla : Az a jogszabály, hogy az írásbeli szerződéssel egy­idejűié" létrejött szóbeli megállapodás figyelembe nem vehető, csakis arra az esetre alkalmazható, midőn a vitatott szóbeli megállapodás az írásbeli szerződés tartalmával ellenkezik; de nem alkalmazható abban az esetben,

Next

/
Thumbnails
Contents