Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

A szerződések tárgya. 23 ha a szóbeli megállapodás az írásbeli szerződésben foglalt megállapodásokkal nem ellenkezik, hanem azokat csak kiegészíti. Curia; Hhagyja. (96. máj. 19. 764/96. M. 12395.). Az Írásbeli szerződés mellett is az azzal egyidejűen létrejött szóbeli megállapodás hatálylyal bir akkor, ha a szóbeli megállapodás az Írásbeli szerződés tartalmával nem ellenkezik, hanem azt kiegészíti. (C. 98. jun. 30. I. G. 175. M. 16098.) Csak az Írásba foglalt szerződés határozmányaival ellenkező oly szóbeli megállapodások nem vehetők figyelembe, a melyek az írásbeli szerződés megkötését megelőzőleg, vagv ezzel egvkíejiileg történtek. (G. 99. jun. 20. I. G. 183/99. M. 16097.) Jogszabály ugyan, hogy ha a szerződés Írásban köttetik, az annak írásban megkötésével egyidejűleg tett oly szóbeli egyezkedések, a melyek az Írásban kifejezett feltélelekkel ellenkeznek, tekintetbe nem jöhetnek, de jogszabály az is, hogy az írásban megkötött szerződés leltéieleit a szerződő felek egyező akarattal később szóbelileg is megváltoztathatják vagv megszüntethetik. (900. nov. 14. I. G. 413. M. 19459.) ()** 878. §. Szerződések mindenre nézve, mi a íorgalomhan létezik, köttethetnek. A mi nem teljesíthető ; a mi épen lehetetlen, vagy tilos; érvényes szerződés tárgya nem lehet. A ki mást efféle Ígéretekkel rászed, ki annak vétkes tudatlanságról rövidséget okoz; vagy kárából hasznot huz, ezért felelős marad. A forgalmon kivüli dolgok tekintetében v. ö. fent II. k. 9., 10., 420. 11. A személyjogit gijógyszértárra vonatkozó jogosítvány7 nem forgalom tárgya : 1876 : XIV. t.-cz. 131. §. Szeged város újjáépítésére magánépítkezőknek nyújtott kölcsönök a forgalomnak nem tárgyai: 1880 : XX. t.-cz. 36. §. Az 1891: XIV. t.-cz.-en (az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről) alapuló igényei a biztosítottnak, át nem ruházhatók (id. t.-cz. 13. §.). Ugyanez áll a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról rendelkező 1900: XXVI. t.-cz.-en alapuló segélyhez való jog és segély iránti követelés tekintetében (id. t.-cz. 10 g. ut. bek.) A törvényhozás által nem engedélyezett nyeremény-kötvények a forgalomból ki vannak zárva (1889: IX. t. cz.) Mesterséges bornak, valamint az annak készítésére szolgáló anyagoknak forgalomba hozatala tilos : 1893 : XXIII. t.-cz. 1. §. Mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisítását és hamis ilynemű dolgok forgalomba hozatalát tilalmazza az 1895 : XLVI. t.-cz. ; v. ö. az e törv. végrehajtása tárgvában kiadott F. M. rend. (1896. jun. 9. 38286. sz., 1896. R. T. I. 1253.) és 1889 máj. 31. 33075. sz. BM. rend. a táp- és élelmi szerek és élvezeti fűszerek készítése és darusítása körül tapasztalt visszaélések megszüntetése tárgyában (1889. R. T. 884.). Hamis pénz a forgalomból ki van zárva: 1878 : V. t.-cz. 61., 62. §§. Az egészségre ártalmas anyaggal kevert élelmi <zikk forgalomba hozatalának titalmáról v. ö. 1878: V. t.-cz. 314., 315. §g. ; ugvanarről elhullott vagy levágott beteg marha vagy állat husa tekintetében v. ö. 1879 :XL. t.-cz. 104. g. 4. p. L. még 1888. VII. t.-cz. 34., 61., 70., 75., 79., 84., 89., 99., 102. §§. Borsókás sertéshús elárusításának tilalmáról v. ö. 1885. évi 1098. sz. BM. rend. Gyógyszerekre és mérgekre vonatkozólag az 1876 : XIV. t.-cz. 17. § a rendeli, hogy gyógyszerészek mérgeket és méregtartalmu anyagokat csakis Orvosi vényre szolgáltathatnak ki; egyéb jogszabályok : 1882. évi 17368. sz. BM. rend. az elkészített gyógyszeráruknak ÍV. FEJEZET. A szerződések tárgya. teljesítés lehető volta. A