Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

14 Kötelmi jóg. ennélfogva ezen időn tul egyik léinek sem állott jogában ;i már jogérvényesen létrejött szerződéstől egyoldalúan elállani. Alperesnek az a védekezése, hogy felperes a 37. a. ajánlatát elfogadó 5 /. a. sürgönyében e szavakkal: csendet Schlussbriefo alperes ajánlatát kötlevéltől feltételezetten s igy módosítással fogadta el, figyelembe nem vehető, mert a jelzett szavakból nem tűnik ki minden kétségei kizárólag hogy felperes akarata oda irányult volna, hogy a szerződés létrejötte s érvényessége a kötlevéltől tétessék függővé, s igy e szavaknak csak az az értelem tulajdonítható, hogy felperes a kötlevelet csak a végett kötötte ki, hogy a már létrejött s egyébként érvényes szerződésről alakilag helyes és esetleges perbeli vagy perenkivüli használatra alkalmas bizonyíték állíttassák ki. De ettől eltekintve, alperes a jelzett sürgöny vétele után a c) a. levelében a szerződés teljesítésén felül, a kötlevél megküldését maga is igéri. s igy a mennyiben a jelzett szavaknak olyan értelem adható volna is, hogy azok az elfogadás módosításának minősíttetnek, alperes ez alapon sem volt jogosítva a szerződéstől elállani, mert e módosítást maga is elfogadta. Curia : Hhagyja. nov. 24. Í6'J9. Dt. 3. VIII. 3. M. 15283.) Pécsi tábla: Az 1893. évi máj. hó 29. napjától származó 2. sz. alatti levélbeli ajánlatot alperes 1893. évi május hó 31. napján délelőtt 10 óra 5 perczkor feladott és felperes lakhelyére Csurgóra ugyanaznap délelőtt 11 óra 40 perczkor érkezett B) alatti távirati tudósítással elfogadván, a felek között a vételi ügylet felperes ajánlata értelmében végleg és annak minden pontjára nézve létrejöttnek tekintendő. S e részben alperes abbeli kifogása, hogy a B) alatti sürgöny a maga részéről uj ajánlatnak lenne tekintendő, mivel . . . felperesnek a B) alatti sürgönyre nem válaszolt, minek folytán alperes ujabb ajánlata el nem fogadottnak és a vételi ügylet a felek között létre nem jöttnek tekintendő : helyesnek felismerhető nem volt azért, mert ha felperes május 29-iki ajánlatában alperestől az ajánlat elfogadása tárgyában sürgönybeli választ kért is s ezt alperes csak máj. 31-én tette meg. ez oly körülmény, mely miatt nem alperesnek, hanem felperesnek lett volna joga az ügyletet létre nem jöttnek tekinteni, felperes azonban az ügyletet az elkésett válasz daczára, mint ezt az 1893. évi jun. 3. napjáról kelt 5 /. levelében kifejezésre is juttatta s abban alperest az átvétel teljesítésére felhívta, létrejöttnek tekintette : mert a B) alatti alperesi sürgöny minden kétséget kizárólag a 2'l. alatti felperesi ajánlatnak egész terjedelmében és minden fentartás vagy ujabb kikötés nélkül való elfogadását tartalmazván, felperesnek az ajánlatát elfogadó ezen sürgönyre, mint nem önálló ujabb ajánlatra nyilatkoznia és azt kifejezetten elfogadnia nem kellett. Mindezeknél fogva a felek közti vételi ügylet az 1875 : XXVII. t.-cz. 315. §. 2. bekezdése s a 318. §. és 336. s?-a értelmében jogérvényesen meglévén kötve stb. i97. márcz. 8. 540.) — Curia: Hhagyja'. (97. nov. 9. 552/v. sz. M. 15285.). 1875 : XXXVII. t.-cz. 3U. §. Ha valamely (keresKedelmi) ügylet megkötésére ajánlat tétetik és ennek elfogadására bizonyos idő köttetik ki, akár vannak a felek jelen akár nem, az ajánlattevő a kitűzött idő eltelte előtt vissza nem léphet. Ily kikötés hiányában az ajánlat, mely jelenlevők közt tétetik, hatályát veszti, ha annak elfogadása iránt azonnal nem történik nyilatkozat. 1875 : XXXVII. t.-cz. 315. §. Távollevők közt, ha az ajánlat elfogadására bizonyos idő ki nem köttetett, az ajánlattevő annyi ideig marad kötelezve, mennyi rendes körülményekhez képest a válaszadásra szükséges. Ez idő számításánál az ajánlattevő azon feltevésből indulhat ki, hogy ajánlata kellő időben ért rendeltetése helyére.