Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Szerzodőképesség. 3 követelés jogalapja egyedül a papírban foglalt adóssági nyilatkozatban, az adós ígéretében rejlik és mert a rendelményezés hiánya csak azt eredményezheti, hogy a kereseti kötelező jegy háti rattal át nem ruházható és hogy esetleges átruházás esetén az uj birtokos a kereskedelmi törvény 296. §-ában meghatározott kedvezményt igénybe nem veheti. Ezek szerint nem szenved kétséget, hogy a kereset alapjául szolgáló okirat ellen, melv pénzfizetés iránt visszteher kikötése nélkül állíttatott ki, melv tehát a kereskedelmi törvény 294. §-ában körülirt kellékeknek megfelelő "kötelezőjegvet képez, csak oly kifogások érvényesíthetők, melvek magán az okiratón alapulnak. — Curia: Hhagyja. (91. decz. 9. 485. Ü. L. 92. 1. M. 531.) Szegedi tábla : A tartozáselismerés a követelés önálló jogcziméül szolgál (97. nov. 24. 3,879.) — Curia : Hhagvatik. (98. jun. 1. 1,126. J. 98. 42. M. 16073 ) I. FEJEZET. Szerződőképesség. ()** H65. §. Ki eszének használatát nem birja, valamint a hét éven alóli gyermek is, nem képes Ígéretet tenni, vagy azt elfogadni. Ellenben más személyek, kik atyától, gyámtól, vagy gondnoktól függenek, csupán az ő javokra tett ígéretet elfogadhatnak ugyan; de ha azzal járó terhet vállalnak föl, vagy magok ígérnek valamit, a szerződés érvényessége az első rész harmadik és negyedik fejezetében foglalt rendszabályok szerint, rendszerint a képviselő, vagy egyszersmind a bíróság beleegyezésétől függ. Míg ezen beleegyezés elkövetkezik, a másik fél vissza nem léphet, de a nyilatkozásra illő határidőt kívánhat. Hk. I. r. 111. cz. 4. §. Noha régi szokásunk értelmében a férfinemüeket tizenegyedik, a nőneműeket pedig tizenkettedik évükben mondják törvényes koruaknak. 5. §. Azért hívják vagy mondják pedig törvényes koruaknak, mivel már másokkal szemben perbe szállhatnak és pert indíthatnak. Mindazokat pedig, kik ezen alul élik éveiket, nem törvényes koruaknak mondjuk. A lik. e télelei alapján fejlődött ki gyakorlatunkban az az elv. hogy a szerzodőképesség végső határa a betöltött 12 életév. Ennyiben tehát az O" legutóbb idézett §. hatályon kivül van helyezve. Az atyai hatalom tekintetében v. ö. 1877: XX. törvénvczikk 2., 10., 14.. 15—26 SS- fent I. k. 623., 637., 661., 648—«57. 11.; a gyámság tekintetében 1887 : XX törvényczikk 27., 34—141. §§. ; fent I. kötet 657., 662 —697. 11.