Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

4 Kötelmi jog. 1877 : XX. t.-cz. 33. §. A 28. §. a), b) és c) pontja esetében a bíróság által a gondnokság alá helyezés a hivatalos hírlapban a gondnok kirendelésének bevárása nélkül közzé teendő s a mennyiben a gondnokság alattinak ingatlan vagyona van, a telekkönyvi feljegyzés eszközlendő. Hasonló módon teendő közzé a kiskorúságnak jogérvényes határozattal kimondott meghosszabbítása, valamint a gyámhatóságnak azon határozata is, mely által az e tárgyban beadott kérelemnek halasztó hatálya kimondatott (9. §.). A gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először való beigtatását követő naptól kezdve a gondnokság alá helyezett gondnokának jóváhagyása nélkül magát le nem kötelezheti, jogokról le nem mondhat, de visszteherrel nem járó jogügylet által jogokat szerezhet és kötelezettségektől mentesülhet. A 28. §. d) és e) pontja alapján elrendelt gondnokság, a gondnokoltnak cselekvési képességét nem korlátozza. Bebizonyított tény az, hogy akkor, a midőn felperes és alperes között a kérdéses vételügylet létrejött, alperes mint tékozló gondnokság alatt állott, tehát saját személyében érvényes kötelezettséget elvállalni képtelen volt. Ennélfogva azon kötelezvény alapján, a melyet a kérdéses óra és láncz vételárának a megfizetése iránt kiállított, alperes fizetésre nem kötelezhető. Minthogy pedig felperes keresetét egyenesen arra a kötelezvényre alapítja és azt sem bizonyította, hogy alperes az érvénytelen vételügylet folytán, felperes kárával meggazdagodott volna : igy a felperest érvényes jogalapot nélkülöző keresetével elutasítani kellett. (C. 94. jan. 30. 820/94. M. 12340.) Budapesti tábla: Minthogy jogi cselekvő képességgel nem biró> gondnokság alatt álló személyek által tett adósságok behajtására törvényeink segédkezet nem nyújtanak, minthogy továbbá a megrendelt ruházati czikkek ára, tekintve, hogy eme czikkek három heti időtartam alatt rendeltettek és hogy azok részben vigalmi czélokra szolgáltak: ugy áruk magasságánál, mint rendeltetésük czéljánál fogva az elkerülhetlen szükséges czikkek közé nem sorolhatók és azok gondnokoltnak jövedelmével arányban sem állanak : annálfogva eme követelés biröi uton érvényesíthető nem lévén, az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperest el kellett utasítani. (94. febr. 8. 5599/93. a.) — Curia; Hhagyja a felhozott indokok alapján és azért, mert felperes nem a feltétlenül szükséges és özv. 11. J.-né által ténvleg elhasznált tárgyak egyenértékének megtérítésére irányozta keresetét.' (96 nov. 16. 3315/94. M. 12410.) Szabadkai törvényszék : A tékozlás miatt törvényesen gondnokság alá helyezettek terhes szerződéseket nem köthetnek ugyan, a gondnokság alá helyezésnek ezen jogmegszorító hatálya azonban az 1877: XX. t.-czikk 3'i. g-ának szorosan magyarázandó rendelkezése értelmében csak a gondnokság alá helvezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először való beiktatását követő napon veszi kezdetét ; a hirdetmény közzététele előtt tehát a tékozlónak nyilvánított cselekvőképessége érintetlenül fennáll és addig vagvona felett szabadon rendelkezik. (97. ápr. 22. 8110.) — Szegedi tábla: Hhagyja. (97. október 11. 3352.) Curia: Hhagyja. (98. febr. 23. 71. M. 16083.) Az a körülmény, hogy P. K. gondnokság alá helyezése csak 1890 rendeltetett el, egvmagában nem zárja ki azt, hogy nevezett azt megelőzőleg is a szerződés' érvényességéhez szükséges személyi képességgel nem birt és igy az esetre, ha a képesség hiánya bizonyíttatik, a szerződésnek ez indok alapján kért érvénytelenítése, tekintet nélkül arra, hogy a gondnokság alá helyezés csak később történt, megbírálható. (C. 98. nov. 22. 4226. M. 16082.)