Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Tiltott cselekmények. 143 folytán el nem távozik, vagy a ki tilalmi jelzéssel ellátott idegen területre jogosulatlanul megy vagy jogtalanul azon átjár, a mennyiben cselekménye a büntető-törvény 421. §-a értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik: g) a ki másnak mivelés alá vett földeire állatokat gondatlanságból bemenni enged vagy betiltott mezei utat használ ; h) a ki jogosulatlanul tarlóz vagy böngész ; i) a ki másnak földjére jogosulatlanul trágyát, csontot, döglött állatot, követ, cserepet és szemetet visz, illetőleg elás ; avagy ha másnak földjén gödröt ás, vásznat fehérít, ruhát szárít vagy kendert áztat; k) a ki a káros állatokat, illetőleg növényeket a hatóság figyelmeztetése daczára a kitűzött határidő alatt irtani elmulasztja ; l) a ki a homok-, agyag-, kő-, mész- és egyéb gödröket vagy kutakat bekeríteni a hatóság utasítása ellenére elmulasztja ; m) a ki parancsoló szükség nélkül a rábízott állatokat kellő felügyelet nélkül hagyja ; tt) a ki az utak vagy bekerített földek elzárására szolgáló kerítéseket, sorompókat, kapukat és más hasonló készülékeket jogosulatlanul kinyit: o) a ki a hasznos madarakat pusztítja, azoknak fészkeit és tojásait, fiait elszedi vagy azokat hatósági engedély nélkül forgalomba hozza; p) a ki a rothadásos méh törzseit a baj felismerése után azonnal meg nem semmisíti ; r) a ki saját területén bárminemű döglött állatot tudva elásatlanul hagy, vagy bármely területen elásott döglött állatot jogosulatlanul kiás. Az eljárás az a), e), /), g), h), i) és n) pontok alatti esetekben a károsult fél indítványára, a 6), c), d), kj, l),m), o), p) és r) pontok alatti esetekben hivatalból indítandó meg. Czégbitoiiás. 1875 : XXXVII. t.-cz. 24. §. Ki valamely czég bitorlása által jogaiban sérelmet szenved, követelheti, hogy a bitorló a czég további használatától, a 21. §-ban érintett pénzbirság mellett, eltiltassék és kártérítésben elmarasztaltassák. A kár létezése és mennyisége felett, a törvényszék a fenforgó körülmények alapján, esetleg szakértők meghallgatása mellett, szabad belátása szerint határoz. A törvényszék e mellett a sértett fél kérelmére hozott határozatánák a marasztalt fél költségein leendő közzétételét is elrendelheti. 1876 : XXXVI. t.-cz. (a záloglevelek biztosításáról) 35. §. Az előző 32., 33. és 34. §§-ban meghatározott mulasztásokból és tilos cselekményekből származó kárért az igazgatóság tagjai egyetemleges vagyoni felelőséggel tartoznak. Az említett §§-ban megállapított büntetések kiszabása által ezen kártérítési kötelezettségen változás nem történik. Bpesti tábla: Az A) alatti végrehajtási jegyzőkönyvvel és alperesek beismerésével be van bizonyítva, hogy az 1882" jun. 22-én foganatosított végrehajtási eljárás alkalmával, egy a felperes czég tulajdonát képező vasszekrény, alperesek mint végrehajtóknak kívánságára erőszakosan felnyittatott és ez által, a szakértőknek vallomása szerint, felperesnek 55 frt kár okoztatott. Minthogy pedig a B) és G) alatti végzések szerint, ezen végrehajtási eljárás meg lett semmisítve, sőt a D) alatti végzés által maga a 4'/. alatti végrehajtást rendelő végzésnek azon rendelkezése is hatályon kivül helyeztetett, a mely szerint felperes czég vagyonára a végrehajtás elren-