Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

144 Kötelmi jog. deltetett, e körülményből önként következik felperesnek azon joga, hogy alperesektől, mint a "kiknek kérelmére lett ezen eljárás elrendelve, az előbbi állapot visszaállítását követelje. Alpereseknek azon védekezése, hogy a vaspénztár felperes czég megbízottjának a végrehajtásnál tanúsított ellen­szegülése miatt fúratott ki és a felelősség őket ez okból nem terhelheti, figyelmet nem érdemel, mert az A) alatti szerint a karhatalom alkalma­zása után, nevezett nem is tiltakozott a szekrény lepecsételése ellen, de alperesnek módjában is állott a szekrényt s illetve annak tartalmát egyéb módon — illetve olyként zár alá venni, hogy ez által felperesnek kár ne okoztassék. A kárösszeg megállapításánál azonban azért, mert alperesek birói határozat alapján jártak el, csupán az előbbi állapot helyre állítása lehetvén irányadó, csakis azon összeg Ítéltethetett meg felperes czégnek, a mily összeget a tekintetben a szakértők bizonyíttatik. — Curia : Hhagvia (84. szept. 11. 4474. M. 1316.) A perjogi és végrehajtási szabályok által előszabott joglépesek igénybe vételeért az illető rendszerint kártérítési kereset alá nem vonható és pedig azon okból, mert az előterjesztett kérelem törvényszerűségének mérlegelése és igy annak helyt adó vagy elutasító elintézése az illető bíró­ságtól függ. Az ezen szabály aluli kivételek és az azokra alkalmazandó eljárás magában a törvényben lévén tüzetesen kijelölendők, de éppen ezen kivételes intézkedésből következik, hogy azon fél, ki annak igénybe vételét elmulasztotta, a biztosítást kieszközlő ellen tisztán azon indokból, mert ellene biztosítási kérelmezett és foganatosíttatott és a biztosítás a felsőbb bíróságok által feloldatott, rendes kártérítési pert többé eredménynyel nem indíthat, ha csak be nem bizonyítja, hogy a biztosítás elrendelésére a ké­relmezőnek oly jogellenes cselekvénye szolgáltatott alkalmat, mely a magán­jogi szabályok szerint magában véve is a kártérítési kötelezettséget vonja maga után, stb. (C. 85. jan. 21. 6370/84.) A jogerős birói Ítéletnek hatálya nemcsak azt zárja ki, hogy az an­nak alapjául szolgált viszony a törvényengedte perorvoslaton kivüli mint a jelen perben történt, újra tárgyalás alá vétessék, hanem azt is, hogy az Ítélet által nyert, jogotgyakorló fél eljárása — még ha az által felperesnek rövidség okoztatott is — jogellenes cselekmények avagv mulasztásnak mi­nősíttessék. YC. 84. ápr. 2. 5535/83. M. I. 56.) Ha valaki más épületében okozott kár folytán annak helyre­állítási költsége viselésében marasztaltatik, csak a szükséges, s nem egy­szersmind a fényűzési jellegű munkálatokat tartozik megtéríteni. (Lfi. 77. ápr. 12. 2575.) Mentesség a felelősség alól. O** 1306. §. Azon kárt, melyet valaki vétkén kivül, vagy önkénytelen cselekvény által okozott, rend­szerint nem tartozik megtéríteni. 0** 1307. §. De ha valaki önvétke által magát elmúló elmezavarodási állapotba hozta; az ebben oko­zott kár is az ö vétkének tulajdonítandó. Ugyanez áll egy harmadikról is, ki a károsítónál ezen állapotot önvétke által idézte elő. Elmebetegek, kiskorúak, alkalmazottak okozta kár. O** 1308. §. Ha őrültek vagy kábák, avagy gyer­mekek károsítnak meg valakit, ki arra valami vétke által maga szolgáltatott alkalmat, ez megtérítést nem követelhet.

Next

/
Thumbnails
Contents