Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Tillotl cselekmények. 115 kárt okozó cselekményeket büntetnek. Ide sorozhatok nevezetesen a közegészség és a testi épség, valamint a tulajdon elleni kihágások (92—129., ISI —136., 138., 141., 142. V. ö. 1875: XXXVII. t.-cz 281. §. : Ki valamely ügylet folytán, mely reá nézve keresk. ügyletnek tekintendő, egy másik irányában gondosságra van kötelezve, a rendes kereskedői gondossággal köteles eljárni. — V. ö. még K. T. 369.. 385. §§. a kereskedő különös gondosságáról. A czégbitorlással okozott károsításról v. ö. 1875 : XXXVII. t.-cz. 24. §., az iparos és kereskedő eltiltásáról, hamis jelzők, jelvények vagy adatok használatától v. ö. 1884: XVII. t.-cz. 58. §., a szerzői jog bitorlásával okozott károsításról v. ö. 1884 : XVI. t -cz. 19-24. §§. ; a részletügylettel kapcsolatos tilalmakról (váltóval való biztosítás, utazó által való eladása értékpapíroknak, részletiveknek szelvényivekkel kibocsátása, az értékpapír árának megszabása és lefizetése) v. ö. 1883 : XXXI. t.-cz. 4., 6., 11., 14. §§. ; a szabadalom bitorlásáról v. ö. 1895 : XXXVII. t.-cz. 49—59. §§. ; a védjegybitorlásról v. ö. 1890:11. t.-cz. 25., 28—31. §§., 1895: XLI. f.'-cz. 8—12. §§. (A szerzői, szabadalmi és védjegytvt 1. e munka II. k., a keresk. és ipartörvényt és a részletügyletről szóló tvt 1. a Hiteltörvények Grill-féle kiadásában.) V. ö. még a mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895:XLVI. t. czikket. L. azonfelül az alaptalan (konok az ellenfél bosszantását czélzó) perlekedéssel kárt okozók büntetéséről v. ö. 1868 : LIV. t-cz. 59. §. (biróküldés), 171. §. (aláírás megtagadása), 195. §. (rosszhiszemű hivatkozás tanukra), 206. §. (tanúságtétel megtagadása), 558. §. (hiteles kiadvány megtagadása). 1881 : LIX. t.-cz. 24. §. (alp. lakhelyének elhallgatásával hirdetni, idézés kieszközlése), 49. §. alaptalan felebbezés), 60. §. (alaptalan fel folyamodás). 68. §. (alaptalan igazolás) 74. §. (vál. birő kötelességmulasztása), 1893 : XVIII. t.-cz."7. §. (meghatalmazotti viszony színlelése), 36. §. (rendzavarás), 205. §. (alaptalan felülvizsgálati kérelem) stb. ; 1881 :LX. t.-cz. 236. §. (alaptalan bizt. végrehajtás kieszközlése), 244. §. (alaptalan zárlat kieszközlése). V. ö. még 1893: XXIII. t.-cz., a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról. A ki a csomagokban árult czikkek mennyiség tartalmának helyes megjelöléséről szóló 1893 : XXXIV. t.-cz. 1. §-ában megállapított kötelezettségek ellen vét s az árukat mennyiségileg nem a valósághoz hiven és nem a törvényes mértékben jelöli meg — vagy a ki oly árukat, a melyekre nézve a jelen törvény 2. §-a alapján kibocsátott ministeri rendeletben elrendelt megjelölés kötelezettsége forog fenn, a kötelezett megjelölés nélkül vagy szabályellenes megjelöléssel közvetlenül a fogyasztó közönségnek belföldön elad vagy ennek részére eladásra készletben tart — a mennyiben ténye súlyosabb beszámítás alá nem esik — kihágást követ el és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, a mennyiben utolsó büntetése kiállása óta két év még nem telt el, kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Szabályellenes megjelölést használ az is és az ezen §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő, ki az árun vagy burkolatán oly felírást alkalmaz, mely alkalmas arra, hogy a közönséget az abban foglalt mennyiség iránt tévedésbe ejtse. 8*