Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

116 Kötelmi jog. (id. tv. 4. §.) A mennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá esik, kihágást követ el és a jelen törvény szerint kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha az utolsó büntetése kiállása óta két év még nem telt el, egy hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, ki habár szabályszerű megjelöléssel ellátott oly árucsomagokat bocsát közvetlenül a fogyasztó közönségnek belföldön áruba, melyekről tudta, vagy rendes kereskedői gondosság mellett tudnia kellett, hogy az azokon feljegyzett mennyiség a feltüntetett tartalomnak meg nem felel, (id. 5. §.) A vevőnek kártérítés iránti joga nem érintetik. (10. §.) 1902: XIV. t.-cz 23. §.: Ha a munkaadó a 20. §. értelmében önként vállalt kötelessége ellenére családja helyett a tagsági dijakat pontosan nem fizeti, a pénztár az esedékes tagsági dijakat tőle közigazgatási végrehajtás utján a közadókra nézve megállapított szabályok szerint ha jtja be. A befizetések elmulasztásából vagy késedelméből eredő károkért a munkaadó a cselédnek, illetőleg jogutódjának felelős. 1902: XIV. t.-cz. §.: Az a munkaadó, a ki az 1900: XVI. t.-cz. 8. §-ában foglalt kötelezettsége daczára gazdasági (külső) cselédje után az évi 120 fillér hozzájárulást nem fizeti, az ezen mulasztásból eredő teljes kárért cselédjének, illetőleg a cseléd jogutódainak felelősséggel tartozik. 1902 : XIV. t.-cz. 26. Ha a munkások a 25. §. szerint nincsenek biztosítva, a gép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fűtőt, a gépen álló kéveadogatőkat, úgyszintén a szeeskavágógépnél alkalmazott etetőt köteles a pénztár rendkívüli tagjául felvétetni s a tagsági dijat (egy korona) helyette megfizetni; kivévén, ha meggyőződött arról, hogy az illető a pénztárnál mint rendes vagy rendkívüli tag, vagy m int gazdasági cseléd baleset esetére különben is biztosítva van már. Ha a gép tulajdonosa az ezen szakaszban reá rótt kötelességének nem tesz eleget: e mulasztásbői eredő teljes kárért az etetőnek, fűtőnek; kéveadogatónak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság se terheli. A vevő az eladó állal neki természetes bor gyanánt eladott mesterséges borokat forgalomba hozta, annak daczára, hogy azok már hatósági lag gyanúsoknak találtattak. Az italmérési engedély elvonása saját jogellenes ténye, t. i. a forgalomba hozatal tényével okozati összefüggésben állván, az ennek folytán szenvedett kárának a megtérítését az eladótól már csak azért sem követelheti, mert ő a köteles gondosságot elmulasztotta. (C. 1905. jan. 11. 1584/904.) Szegedi tábla: A per folyamán alp. nem tagadta, sőt be is ismerte