Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

114 Kötelmi jog. részéről javasolt megváltoztatását el nem fogadták, sem a további munkát abban nem hagyatták annak ellenére, hogy a körültekintő gazda gondossága mellett beláthatták, hogv a munkának a megkezdett sorrendben való folytatása a tűz kiütését könnyen előidézheti, a miért is a kárt a károsult és a károsító megosztva tartoznak viselni. (C. 11)04. nov. 2. G. 281.) Az A /. alatt csatolt orvosi bizonyítvány és a B-/. csatolt látleletből kitűnik, hogy felperes az alperes elhullott ökrének bonczolása közben mini ennek cseléd'je közreműködvén, súlyosan megsérült, és ennek folytán mintegy négy hétig orvosi kezelés alatt állván, eközben munka- és keresetképtelenné vált, s ezzel keresményétől elesvén, kárt szenvedett. Kétségtelen az is, hogy e károsodása, az alperesnek mint gazdájának részére teljesített munka közben támadt betegségből állott elő, minélfogva alperes mingazda őt a kárért kárpótolni tartozik, ezért kellett alperest az A. alatti bizonyítványban kitüntetett, négy hétig tartott munkaképtelenségi időre mérsékelten felszámított összegnek lizetésére kötelezni. (C. 88. okt. 31. 4177.) Beszállásolásból eredő felelősség. 1879: XXXVI. t.-cz. 35. §. Az épületek, épületrészek, bútordarabok, gyakorló-terek (55. §.) a katonai igazgatás használatába leltár mellett adatnak át. Az áladott tárgyaknak használható állapotban való fentartása az átengedőt terheli. Ha az átvett tárgyak visszaadásának esete áll be, akkor azok — a rendes elhasználás következményeit leszámítva — oly állapotban adandók vissza, a minőben átvétettek. Valamely tárgy megromlása vagy hiányzása esetében, a katonai igazgatás a csapatnak és azon személyeknek, kiknek az illető tárgyat használatul átengedte, minden hibájáért felelősséggel tartozik, de nem a véletlen esetért vagy az elhasználás következményeiért. A katonai igazgatás tehát a kártérítés teljesítésének kötelezettségétől, csak annak igazolása által szabadíthatja meg magát, hogy a kár elháríthatlan véletlen, vagy oly egyén cselekedete által, kinek vétkeért szavatossággal nem tartozik, vagy a kárvallott saját hibája által okoztatott, ava.uy, ho^y a kár a rendes elhasználás következménye volt. Az átengedőnek azonban ezen felelősségből származó kárpótlási igényét, a tárgy visszaadása után, legfeljebb egy év alatt kell a bíróságnál érvényesítenie, minthogy különben keresetjoga elévül. A köteles gondossúg elmulasztása. A munkaadó felelőssége. O** 1297. §. De egyszersmind az is vélelmeztetik, hogy minden, ki ép észszel bir, képes a szorgalom és figyelem azon fokára, melyet közönséges képességek mellett valamire fordítani lehet. A ki oly cselekvényeknél, melyekből más jogainak rövidsége származik, a szorgalom vagy figyelem e fokát elmulasztja, az magát hibával terheli. V. ö. általában a kihágásokról szóló 1879: XI.. t.-cz.-nek rendelkezéseit, a melyek túlnyomó rés/ben hasonló, közvetve vagy közvetlenül