Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Tiltott cselekmények. 113 mellette lefelé haladó Budapest nevü gőzhajó sebes hajtás által oly hullámokat okozott, melyek által dereglyéjének több részben törések támadtak és ekképpen a keresetbe vett kárt szenvedte. Tekintve azonban, hogy felperes mindiárt az eset után a szakértői vizsgálatot ki nem terjesztette arra, hogy mily faanyagból volt építve és hogy az szerkezeténél fogva a közönséges hullámverést kiállani képes lett volna, és tekintve, hogy a kihallgatott szakértők véleménye szerint az lett megállapítva, hogy a hajók találkozásának helyén, a Duna vizének mélységénél fogva oly hullámverés, mely egy kellő módon épített és jó állapotban lévő hajónak törését okozhatta, nem támadhatott; és tekintve, hogy felperes oly bizonyítékot, melynél fogva megállapítható lenne, hogy a Budapest nevü gőzhajó kormányzásánál oly szabályellenesség vagy mulasztás követtetett volna el, mely dereglyéjének sérülését okozta, nem szolgáltatott: ezeknél fogva felperest nem bizonyított keresetével el kellett utasítani. (C. 89. nov. J4. 929. Ha valamely vizi malom az éjjel, dühöngött szélvész folytán szabadul el és a közelében álló másik malmot elsülyeszti, ez elsülyedés nem az elszabadult malom tulajdonosa mulasztásából, hanem nagyobb erőhatalom (vis major) folytán keletkezvén : ez az ekkép előidézett kár megtérítésére nem kötelezhető. (Lfi 79. jul. 30. 8741.) Magában az a körülmény, hogy felperes búzáját a gép kéményéből kijövő szikrák gyújtották fel, alperes kártérítési kötelezettségét meg nem állapítja. Az ilyen gyújtásért, ha az véletlenül történik, a gép tulajdonosa nem felelős, kivéve, ha azért szerződésileg külön kifejezetten jótállást vállal. Azt azonban, hogy alperes felperes irányában magát ily értelemben kötelezte, felperes maga sem állítja. Az pedig, a mit felperes keresetében állított s tanuk által bebizonyítani megkísértett, hogy felperes s egy napszámosnak figyelmeztetésére alperes kijelentette, hogy ő a tűztől nem fél, még ha igaz volna is, jótállást a véletlen tüzesetért nem képez s pedig annál kevésbé, mert ezen nyilatkozat tétele nem felperes irányában s nem vele szemben történt. Alperes csak az esetben volna felelőssé tehető, hogy felperes bebizonyította volna, hogy a gyújtás alperes mulasztása folytán történt. Oly tény azonban, melyből alperes mulasztása megállapítható lenne, a perben nem forog fenn ; mert a tanuk által be van bizonyítva, hogy a gép uj és teljesen használható állapotban volt, ezt mondja felperes saját tanuja, X. I. gépész is, az tehát, hogy a gépnek valamely hiányossága okozta volna a tüzet, meg nem állapítható : az pedig, hogy a gép az asztag mellé arra a helyre állíttatott, honnan az uralgó szél a szikrákat az asztagra fújta, nem volt alperes akarata, hanem a tanuk szerint, ez igy éppen felperes kívánatára történt. A kézi fecskendő és vizes ponyva hiánya ezen esetben alperes hátrányára nem szolgál, mert ezek nem a tüz kiütésének, hanem a továbbterjedésnek megakadályozására szolgálnak eszközül, miután azonban Z. P. és S, I. tanuk által be van bizonyítva, hogy felperes megfelelő vízmennyiséget előzőleg a hely szinére nem hordatott, ezen eszközök hiánya a károsodás mérvére befolyással nem volt, mivel a szükséges viz hiányában azok használhatók ugy sem lettek volna. Ily körülmények között alperes sem szerződés, sem mulasztás alapján kártérítésre kötelezhető nem lévén : a másodbiróság Ítéletét ezen s az abban felhívott vonatkozó indokok alapján helvben kellett hagyni. (C. 88. márcz. 27. 6012/87. M. 1348.) Alperes dij ellenében elvállalta felperes terményének megdarálását. Ez vállalkozási szerződés, a mely szerződésnél a vállalkozónak átadott ingó tulajdonjoga nem megy át a vállalkozóra, hanem az átadott anyag tulajdonosa a megrendelő marad. Ily szerződésnél pedig az a jogszabály áll fenn, hogy a megrendelőt terheli a véletlen kár, a mely az általa szolgáltatott anyagot éri, a milyen véletlen a malomban kiütött tüz által okozott kár. A munkavállaló helyi szokás hiányában a megrendelő tulajdonát képező terményeket nem köteles biztositani (C. 1904. okt. 1343.) A cséplés körül egyrészről a termények tulajdonosait, másrészről a gép tulajdonosát együttes intézkedési jog illetvén, ebből viszont minden egyesre az a kötelezettség hárul, hogy a munka elvégzésénél kölcsönösen oly elővigyázattal és körültekintéssel járjanak el, hogy minden balesetnek eleje vétessék. A géptulajdonost mulasztás terheli a részben, hogy habár meggyőződhetett arról, hogy az erős szél iránya és az asztagok elhelyeztetésénél fogva a tűzveszély fokozott mértékben fennállott, a gép elhelyezése, vagy a munka abbanhagyása iránt nem intézkedett, a termény tulajdonosait pedig azért, mert sem a cséplési sorrendnek a géptulajdonos Márkus—Meszlény: Magyar magánjog III. 8