Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Kötbér. 99 kijelentés szorosan magsarázandó, tehát a kötbérhez való jogosultság a szerződési kijelentés tartalmához viszonyítva sem meg nem szorítható, sem ki nem terjeszthető, hanem ama kijelentés kifejezett tartalma szerint bírálandó meg. (C. 900. okt. 11. G. 334. M. 19565.) Az A) a. csatolt szerződésnek az a rendelkezése, hogy a mennyiben az alperes czég mulasztása miatt az évenként meghatározott árumennyiségnél kevesebb áru szállíttatik, a kevesebb árumennyiségnek minden métermázsája után 3 és fél krt köteles alperes czég felperesnek fizetni, magában foglalja azt, hogy a felek a kártalanítási összeget szerződésileg már -előre megállapították ; a kártalanítási összegnek előzetesen szerződés által történt megállapítása pedig a kötbér jogi természetével bir. Minthogy a kötbér után birói gyakorlat szerint kamat nem jár, felperest kamatkövetelésével elutasítani kellett (C. 901. okt. 10. 2450/900.' M. 19567.) Kötbér után kamat egváltalán nem jár, tehát még a kereset beadásának napjától kezdve sem. (C. 902. márcz. 24. 4032/901. M. 19568.) Jogszabály, hogy ha valamely ügylet végleg lebonyolíttatik, akrfor azok a felek, a kik az ügyletnek a történt módon való lebonyolítását elfogadták, az ügylet biztosítására szolgált kötbérhez való igényüket — abban az esetben, ha valamelyik felet bizonyos tekintetben szerződésszegés terheli is — az illető ellenében kifejezetten fentartani tartoznak, mert ellenkező esetben a kötbér nem követélhető. (C 902. febr. G. 578/991. M. 19570.) Budapesti tszék : Az óvadék és kötbér közötti különbség csupán az, hogy mig előbbi a szerződő fél által okozható kár megtérítésének biztosítására, addig az utóbbi a szerződés teljesítésének a biztosítására szolgál. Olyan törvényes intézkedés pedig, a mely egy és ugyanazon érték által mindkét érdek biztosítását kizárná, nem létezvén, a szerződő felek kétségtelenül jogosítva vannak egj* és ugvanazon összeget óvadék és kötbér jellegével felruházni. — Curia : Hhagyja." (902. okt. 29. 5793/901. M. 19571.) A szerződő felek a szerződés feltételeit szabadon szabályozhatják, érdekeik megóvása végett tilalmakat állapíthatnak meg és ezeknek szoros megtartása végett, azok megszegése esetén a vétkes felet kötbér fizetésére kötelezhetik, mely kötbér a tilalom megszegése esetén már a szerződési kikötés alapján követelhető, tekintet nélkül arra, vájjon a szerződésileg megállapított tilalom megszegése által a szerződő fél valódi érdeke megsértetett-e vagy sem ? mert a kötelezett fél a szerződésben kikötött tilalmat még abban az esetben sem jogosult megtörni, ha az nem volna is szükséges annak az érdeknek megóvására, a melv érdek megvédése végett kiköttetett. (C. 902. nov. 27. G. 321. M. 19572.) Késedelmi kamat és kötbér egy és ugyanazon perben meg nem ítélhető, hanem a kettő közül csak az egyik, és pedig az, mely a hitelezőre nézve előnvösebb, azaz a melv a másiknak összegét meghaladja. (7319/76. Dt. r. f. XVI. 83.) Kötbér után kamat egyáltalában nem jár, tehát még a kereset beadásának napjától kezdve sem. (Lfi. 12,169/77.-Dt. r. f. XIX 121.) Ha a szerződő felek a szerződésnek nem kellő módon való teljesítése esetére kártérítési összeget kikötöttek, ez összeg kötbért képezvén, még az esetben is megítélhető felperesnek, ha keresetével a szerződés felbontását kéri. (C. 83. febr. 22. 8189. üt. XI. 60.) A kötbér kikötésére vonatkozó szerződési pont szorosan magyarázandó és azért oly esetben, hol a kötbér fizetése ama feltételhez van kötve, miszerint valamely vasut-társaság gőzmozdonyait máshonnan, mint a másik fél gyárából magának nem szállíttathatja, — eme kikötés csakis a szerződő vasúttársaságra vonatkozik. Ha tehát a vasút eladatott és annak vevője gőzmozdonyait máshonnét szerzi be, ez esetre a kötbér kikötése nem vonatkozván, kötbér nem is követelhető. (C. 85. decz. 17. 1930. IHár XIV. 57.) A kötbér mint a szerződés teljesítésének biztosítására megállapít' I összeg kár feníorgása nélkül is követelhető. (C. 90. febr. 7. 4428 89. M. L 309 ) Peres felek megegyeztek abban, hogy a kereseti összeg felek között B. és H. szerint létrejött szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló köt bért képez. A törvényes gyakorlat és az általános jogfogalmak értelmében az ilyen kötbér hatályát veszti, ha oly körülmények állottak be, melyek folytán az annak követelhetésére való jogi alap megszűnik. A kötelezettség megszűnésének egyik jogi alapja az, ha annak teljesítése lehetetlenné vált. 7*