Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

98 Kötelmi jog. Budapesti tábla : A kötbérnek a kikötése nem bir az önálló szerző désnek jellegével, hanem csak egy már létesített szerződési viszony biztosítására szolgál, amiből következik, hogy a főszerződésből kell kitűnni annak az érdeknek, amelynek biztosítására a kötbér kikötve lett és csak ennek az érdeknek a sérelme esetén Ítélhető meg. Curia : Ilhagyja. (900. jan. 4. 35^0/99. M. 17465.) Állandóan követett gyakorlat szerint a kötbér nem követelhető, ha a késedelem a jogosított ténykedésére is vezethető vissza vagy ha a teljesítés véletlen baleset miatt vált lehetetlenné, avagy a teljesítés minden lentartás nélkül elfogadtatott. (C. márcz. 9. I. G. 29. .1. K. 900. 20. M. 17400.) Az állandóan követett birói gyakorlat, de tételes törvény, nevezetesen a K. T. 275. rendelkezése szerint is a szerződésszerű teljesítésben tényleg történt késedelem jogilag számításba nem vehető, illetve kötbér nem követelhető akkor, ha a teljesítés véletlen baleset, tehát erőhatalom, vagy a hitelező hibája, tehát ténykedése miatt vált lehetetlenné. (C. 900. márcz. 20. I. G. 47.) A kötbérnek kikötését tartalmazó szerződés nem enged meg kiterjesztő magvarázatot. (C, 900. ápr. 18. 125. .J. K 900. 25. M. 17409.) Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a kötbér nem követelhető, ha a késedelem a jogosított ténykedésére is vezethető vissza, vagy ha a teljesítés vétlen baleset miatt vált lehetetlenné, avagy ha a teljesítés minden fentartás nélkül elfogadtatott. (C. 900. márcz. 9. G. 29. M. 18327.1 Az állandóan követett birói gyakorlat szerint közpolgári ügyekben a kötbér, ha ahhoz az érdekhez mérten, melvnek biztosítására szolgál, tulmagas. az mérsékelhető. (901. márcz. 21. I. G."80. M. 18328) A kötbér jogi természetével nem ellenkezik az, hogy csak egyik szerződő fél javára és arra az esetre köttessék ki. ha a kötbér fizetésére kötelezett fél a szerződést kellő időben nem teljesíti, és habár rendszerint a kötbér megállapított összegének előzetes letétele nem követelhető, hanem ez rendszerint a meghatározott esetre szóló fizetési kötelezettség elvállalásából áll, mindamellett, ha a felek ettől eltérően, annak előzetes letételében vagy valamely más czimen letett összegnek kötbér jellegével leendő felruházásában állapodtak meg, ez a letett összeget kötbér jellegétől meg nem fosztja, hanem az a szolgálattevőnek bekövetkezett késedelmével esedékessé válik. (C. 900. márcz. 6. G. 17 M. 18329.) A felek a szerződést kölcsönös megegyezéssel és az 1899. évi jan. hó első napján kezdődő joghatálylyal felbontották, már pedig ilyen esetben a szerződésnek addig nem teljesítése czimen a teljesítés, esetleg csak a tényleges ellenérték számbavétele követelhető, ellenben kár vagy kár természetű és egyéb igény, tehát a kötbér is utólag csak akkor, lia ezekhez való igény a szerződés* ama felbontása alkalmával kifejezetten fentartatott: ámde a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és e részben panasszal meg sem támadott tényállás szerint az A) alatti szerződésnek ama felbontása minden fentartás nélkül történt és igv alperes a kötbérhez igényt utólag nem tarthat . . (C. 900. szept. 11. LG. 276. M. 19504.) Téves ugyan a felebbezési bíróságnak az az indokolása, hogy alperesek az utólagos teljesítést a kötbér iránt igénvük fentartása nélkülelfngadván, már ez okból a kötbért nem követelhetik; mert a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint alperesek a követelt kötbér összegének megfelelő munkabért felperesnek még nem fizették ki, hanem ezt visszatartották : ilyen körülmények között pedig alperesek a kötbérhez való érvényesítési szándékukat addig, mig tőlük a visszatartott összeg még nem követeltetelt. kinyilatkoztatni nem tartoztak ihasonló értelemben döntött a Curia 1*97. G. 607. és 1900. ü. 29. számok alatt.) Téves alpereseknek is a felülvizsgálati kérelmükben felhozott az a jogi érvelése, hogy annak megjelölése, hogy a kötbér kikötéséhez minő érdekűk volt fűzve, a kötbérhez való jogosultságukat egyáltalában nem érinti : mert a kötbér kikötésénél az azzal kapcsolatos vagyoni érdeknek megjelölése nem szükséges ugvan, de az a kikötés önálló szerződés jellegével nem birván és már a létesített szerződés biztosítására szolgálván, magából a főszerződésből kell kitűnni annak az érdeknek, a melynek biztosítására a kötbér.kiköttetett és ennek megítélésére a főszerződésben ki nem fejezett érdek sérelme alapul nem szolgálhat hasonló értelemben döntött ;) Curia 1890 G 177 1897. G. 204.. 1898. (.. 496. és 1900. G. 128. számok alatt.) A kötbér csak ez iránt létesült előleges kikötés esetében követelhető és különben is a kötbér bírság természetével hír: következésképen a kötbér kikötésére vonatkozó szerződési