Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

86 Kötelmi jog. tekintetnek, mintha a megbízó fél maga tette volna, ha a jelenlevő fél azokat azonnal vissza nem vonja. Minden ügyvédi meghatalmazvány egyszersmind ki­terjed : a) beperelt pénzösszeg és pertárgyak átvételére és nyugtatványozására ; b) helyettes megbízására ; c) eskü kínálásra, visszakinálásra, elfogadásra vagy az ellenfél eskületételébe való beleegyezésre. Ha a fél az ügyvéd meghatalmazási jogkörét korlá­tozni akarja, azt a meghatalmazványban különösen ki kell tennie. : XXXIV. t.-cz. 63. §. : A helyettes-ügyvédnek min­den cselekvényeért a helyettesítő felelős ; ha azonban a he­lyettesítés a fél előleges értesítése és beleegyezésével történt, akkor a felelősség a helyettesített ügyvédet terheli. 1893: XIX. t.-cz. 20. § : A fizetési meghagyási eljárás során a telek képviseletére a sommás eljárásban érvényes szabályok a következő eltérésekkel alkalmazandók: a) az ügyvéd a fizetési meghagyás iránti kérelem elő­terjesztésénél és az ellentmondásnál meghatalmazását iga­zolni nem köteles ; b) idézési kérelemmel egybe nem kapcsolt ellentmon­dásra feljogosítottnak tekintendő minden önjogu személy, a ki a fizetési meghagjrást felmutatja vagy az Írásban benyúj­tott ellentmondáshoz csatolja. A b) pont esetében a hitelező kérelmére kiadott idéző végzés magának az adósnak kézbesítendő. Ha kiderül, hogy valaki fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vagy ellentmondást meghatalmazás nélkül terjesztett elő, s cselekményéhez a fél utólag sem járul hozzá: a meghatalmazás nélkül eljáró a felmerült költségekért és károkért felelős. 1893 : XIX. t.-cz. 21. §. Ha az ügyvéd által nem képvi­selt fél a fizetési meghagyás kibocsátását tárgyazó kérelmet vagy az ellentmondást írásban kívánja előterjeszteni: szük­séges, hogy az Írásbeli beadványt a fél saját kezével írja alá, vagy két tanú előttemezése mellett — a kiknek egyike a fél nevét is aláírja — kézjegyével lássa el. E szabály áll a meghatalmazott által benyújtott írás­beli beadványra is, a mennyiben meghatalmazott által való képviseletnek helye van. V. ö. 44. §. 2. pont, 3. pont, 45. §. Egyéb jogszabályok. Arra nézve, hogy az ipartestületet hatóságok és har­madik személyek irányában ki képviselje, az ipartestületnek közgyülésileg megállapított alapszabályainak kell intézkedést tartalmaznia : 1884: XVII. t.-cz. 128. §. e) pont.

Next

/
Thumbnails
Contents