Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Képviselet. 87 1898 : XIX. t.-cz. 26. §.: A közös (erdő-) birtokosok gyűlését — bírósággal, a közigazgatási hatósággal és a mennyiben a közösen használt erdő és kopár terület állami kezelés alatt van, a m. kir. állami erdőhivatallal szemben az elnök képviseli. Kivételes esetekben a közös birtokosok képviseletével e végből választott külön közös meghatalmazott is megbizható. A m. kir. állami erdőhivatal jogosítva van az erdei kihágást elkövetők ellen az illetékes bírósághoz külön meghatalmazás nélkül is panaszt előterjeszteni, a birtokost az eljárás további folyama alatt a bíróság előtt képviselni és a megengedeti jogorvoslatot használni, valamint a birtokos felhatalmazása esetében a kárra nézve egyezséget kötni: 1898 : XIX. t.-cz. 11. §. g) p. V. ö. 1895. okt. 17. 2901/kih. sz. BM. rend. az erdei kihágási ügyekben az erdőbirtokosokat képviselő erdőtisztek költségeinek megállapítása tárgyában (1895. R. T. 1122.). ; A vízrendezésre alakult társulatot hatóságok és harmadik személyek irányában az elnök, vagy a választmány által e végre kijelölt tag képviseli: 1885: XXIII. t.-cz. 87. §. E rendelkezés a vízhasználatra alakult társulatokra is kiterjed: id. t.-cz. 129. §. Ugyanígy intézkedik a halászati társulatokra nézve : 1888 : XIX. t.-cz. 37. §. 1885 : XXIII. t.-cz. 88. §.: Azon ügyletek által, melyeket a választmány a jelen törvény és az alapszabályok alapján a társulat nevében köt, a társulat lesz jogosítva" és kötelezve. Kölcsönök kötésére nézve minden esetben a közgyűlés felhatalmazása szükséges. 1886: XXIII. t.-cz. 89. §.: A választmány, szemben a társulattal köteles azon korlátozásokhoz alkalmazkodni, melyekhez képviseleti joga, az alapszabályok vagy közgyűlési határozatok által kötve van. Ugyanígy a halászati társulatok tekintetében : 1888. évi XIX. t.-cz. 38., 39. §§. 1876: XXXVII. t.-cz. 15. § : Ha a forgatmányhoz ezen megjegyzés : «behajtás végett", «meghatalmazásul» vagy más, a meghatalmazást kifejező megjegyzés csatoltatik, a forgatmány a váltó tulajdonát át nem ruházza ; azonban a forgatmányos a váltó-összeget felveheti, óvással élhet, forgatója előzőjét a fizetés meg nem történtéről értesítheti, a ki nem fizetett váltót beperelheti és a letett váltó-összeget felveheti. Az ily forgatmányos jogait hasonló forgatmánynyal másra is átruházhatja ; ellenben nem áll jogában a váltót tulajdonilag még az esetben sem átruházni, ha a meghatalmazási forgatmányban ezen kifejezés: „vagy rendeletére" foglaltatik. E §-t a saját váltóra kiterjeszti: 1876:|XXVII. t.-cz. 112. §. 2. pont.