Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

72 Dologjog. ellen azon állítással, hogy a végrehajás foganatosításánál semmiség kövétteteti el, vagy más Libák jöttek közbe, panasz emeltetett, az illető bíróság köteles e Fölött a Felék szóbeli kihallgatása mellett határozatot hozni, mely elleti a feleknek a fötörvényszékhoz s a körülményekhez képest a legfőbb törvényszékhezi fölebbvitel szabadságában áll. Az érdemleges ítélet jogerején azonban ez által semmi változás sem tétethetik, s felperesnek szabadságában áll, ha az Ítélet a 2!f. §. határozatai szerint végrehajthatónak látszik, az ott megállapított határidő alatt a végrehajtás törvényszerű foganatosítását kérnie. 31. §. A 27. és 28. §§-ban kijelölt, még folyamatban lévő, és fönnebbi határozatok szerint tovább folytatható perek, melyekben első vagy második bírósági itélet még egy törvényszék által sem hozatott, eldöntés végett a törvényhatósági szabály szerint illetékes bírósághoz utasitandók, mely eldöntésnek jelen nyiltparancs határozatai szerint kell történnie. Ha pedig az emiitett perek valamelyikében már itélet hozatott, és a fölcbbezés megtörtént, a per azon másod- vagy harmadbiróságnak adandó át, mely a polgári perrendtartás behozatala iránt í-rc'-diki május ;!-kán kelt igazságügy miniszteri rendelet VIII. czikkének határozatai szerint az eldöntésre illetékesnek látszik. 37. §, .leien nyiltparancs rendeletei, a mennyiben benne egyes pontok iránt más nem határoztatott. 1853-diki szeptember l-jén lépnek hatályba. Azonban oly keresetek, melyeknek megindítása vagy folytatása meg nem engedhetőnek nyilváníttatott, időközben sem meg nem indíttathatnak, sem nem folytattathatnak. Kelt birodalmi fö- és székvárosunkban Bécsben, ezer nyolezszáz ötvenharmadiki május huszonkilenczediken. uralkodásunk ötödik évében. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gr. Buol Schaueustein, s. k. Kraus, s. k. Legfelsőbb rendeletre: Ransonnet, s. k. Teljes és osztott tulajdon. 0** 857. §. Ha valamely dolog állagára való jog a haszonvételrei joggal, ugyanazon egy személyben egyesül, a tulajdonjog teljes és osztatlan. De ha valakinek csak a dolog állagára, a másiknak ellenben, a dolog állagára való valamely jog mellett, annak haszonvételére van kirekesztő joga, akkor a tulajdonjog meg van osztva, és mind a kettőre nézve tcljetlen. Amaz főtulajdonosnak, emez haszonvevő tulajdonosnak neveztetik. V. ö. optkv. 359. §.z I. alább a telekkönyvi tulajdonról. Abban az esetben, ha a végrehajtás alá vont ingatlan osztott tulajdont képez akként, hogy más a felepulet és más a lelek tulajdonosa, a végrehajtató pedig csak a telek vagy csak a felépület ellen vezet végrehajtást es az osztott tulajdont képező ingatlan érteke a telket es a felépítményt összevéve 500 frtot meg nem halad, az 1881: I.X. t.-cz. 156. §-a alkalmazást nem nyerhet. (Győri tábla, 94. máj. 18/23.; 2. sz. polg. hat. M. 13105.). ÁZ osztott tulajdon esete forog lenn. midőn vm. haszonbérj s/e.zödés évek sorára, utódtól-utódra köttetett és abban bizonyos ovi taksáért nemcsak az ingatlan használata engedtetett át, hanem építkezési engedély is adatott olyképpen, hogy az esetleges építendő épületeknek a bérlő és a bérbeadó lesznek a tulajdonosai. Minthogy ez a jogviszony egyoldalúan fel nem bontható: az ingatlannak arról tudomással biró ve,áje egyedül a tkvi tulajdonjog alapján a kérdéses ingatlan birtokát nem