Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Telje- és osztott tulajdon. 73 követelheti, hanem köteles a bérlőt a használati jogért, valamint az általa felépített házért kárpótolni. (C 95. decz. 27. 7469. M. 122-13.). Győri tábla: A jóhiszemű épitkezés a földtulajdonostál, kinek telkére épített, szükséges és hasznos költségeinek megtérítését g akkor is követelheti, ha az épitkezés a földtulajdonos tudta és akarata nélkül történt volna, annyival inkább követelheti azt a fél, aki a telektulajdonos tudtával és beleegyezésével épített annak telkére. (94. aug. 29. 3735.). C; Hhagyja. (9G. jan. 31. 12043/94. M. 12238.). 0** 358. §. A törvény vagy a tulajdonos akarata általi minden egyéb korlátozások, a tulajdon teljességét meg nem szüntetik.0** 359. §. A dolog állagárai jognak a haszonvételi jogtóli elkülönözése részint a tulajdonos intézkedéséből, részint a törvény rendeletéből ered. A fő- és ha szón vevőtulajdonos között fenforgó viszonyok különbségéhez képest azon javak, melyekben a tulajdon meg van osztva, hűbéri, örökhaszonbéri és örökbéri javaknak neveztetnek. A hűbér a külön fönnálló hűbéri jogban; az örökhaszonbéri és örökbéri javak pedig a bérlemény szerződésekrőli fejezetben tárgyaltatnak. Hűbéri viszonyuk Magyarországon sohasem léteztek; az örökhaszonbérről és örökbéri javakról 1. optkv. 1122—1150. <s. Erről a magyar jogban ismeretlen jogintézményről 1. a kötelmi jogi részben a bérleti szerződés kapcsán. A fő- és haszonvevö tulajdonos jogviszonyát az optkv. szempontjából ennek 363., 1127—1130. §§-ai szabják meg. Az osztott tulajdonnak korábban legpraegnansabb eseteiről: az úrbéri jogviszonyokról, továbbá a telepitvényekről (1873: XXII. t.-ez.) és a majorsági zsellérbirtokok megváltásáról (1896: XXV. t.-ez.) I. alább, az úrbéri jogviszonyokról szóló czimben. Midőn többen együtt másnak tulajdonát képező területen építményt emeltek és a hely haszonlatáért a földtulajdonosnak évi haszonbért fizettek, ez az építmény a közös tulajdonon mit sem változtat s az oszt. polg. tkv. 359. S-a értelmében az épület tulajdonának közössége a terület tulajdonosának perbe idézése nélkül is megállapítható. (C. 3091/!).'). M. '14853.). 0** 360. §. Valamely földtőli állandó bér vagy évenkénti járadék csupa beszolgáltatásából még nem lehet a tulajdon megosztását következtetni. Mindazon esetekben, melyekben a dolog állagárai jognak a haszonvételi jogtóli elválasztása világosan ki nem derül, minden jóhiszemű birtokost teljes tulajdonosnak kell tekinteni. A földbérről 1. optkv. 1125. §. 0** 361. §. Ha valamely még osztatlan dolog egyszerre több személyeké, ebből közös tulajdon származik. Az egészre nézve a tulajdonostársak egyetlen személynek tekintetnek; a mennyiben pedig bizonyos, noha el nem külÖnitett részek vannak nekik kimutatva, mindegyik tulajdonos-társ a maga részének teljes tulajdonosa. O** 362. §. A teljes tulajdonos, azon jognál fogva, miszerint tulajdonával szabadon rendelkezhetik, dolgát rend-