Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

50 Dologjog. hogy mig alperes építkezése előtt a letördelt faldiszitmény a vázrajzon g), b), d), L) pontokkal jelölt és ennél meglevő diszitménynyel együtt egy oly összefüggő egészet képezett, hogy az egész diszitmény felperes 338. sz. házához tartozónak tűnt fel, addig alperes 339. sz. házának építése, illetve második emeletre felemelése után a falnak diszitményétől megfosztott része alperes háza falához idomíttatott és ehhez tartozónak vakoltatott; mindazonáltal e tények nem szolgálhatnak alapul arra, hogy felperes sommás visszahelyezési kérelme teljesíttessék és a faldiszitmény előbbi állapotába helyeztessék. Ugyanis felperes beismeri azt, hogy az 1891. évi márczius 21-én tartott közigazgatási bejárás alkalmával beleegyezését adta abba, hogy alperes házát az általa tervezett alakban tovább második emeletre felépíttesse és beleegyezését csupán azon feltételhez kötötte, hogy az uj építkezésből kára ne származzék: minthogy pedig felperes nem bizonyította azt, hogy alperes építkezése alkalmából a közigazgatási uton megállapított tervtől eltért, felperes az alperes által létesített változást tűrni tartozik és pedig annyival inkább, mert az újból épités alkalmából nemcsak a faldiszitményen, de a tetőzeten és a csatornán is történtek változtatások, a melyeknek előbbi állapotba helyezése nélkül, a mire a kereset tüzetesen ki nem terjed, nem is volna helyreállítható (C. 93. jun. 26. 4918.). Alperesek abban, hogy a kérdéses határfalat — eme fal eredeti fekvésének és irányának megtartásával felemelhessék, csak köztekintetekböl avagy az esetben volnának akadályozhatók, ha velük szemben a szomszédtelek tulajdonosát szolgalmi jogok illetnék; minthogy pedig felperes azt nem is állította; hogy bármi irányban szolgalmi jogot gyakorolt, avagy, hogy a határfalnak eredeti fekvése és iránya a felemeléssel változott: felperes eme fal felemelt részeinek lebontását visszahelyezési per utján kellő alap nélkül szolgalmazza (C. 94. ápr. 19. 9816/93.). Bp. tábla: Sommás visszahelyezési tárgyául szolgáló birtokkáboritást képez, ha a közösen használt legelőről az egyik részes marháit a többi részesek kihajtják (29565/85.). — Helybenhagyja (C. 7871/85.). — Azonos (marhák elhajtása legelőről): C. 87. jul. 12. 1650. Alperes azzal, hogy lovait egy ízben felperes rétjén legelni hagyta, esetleg jogsérelmet követett el: azonban ezen tény sommás visszahelyezési keresetre alapul nem szolgálhat (B. tábla: 89. jul. 5. 42518.). — Helybenhagyja, mert a más földjének jogosulatlan legeltetése mezőrendőri kihágást képez s az az által szenvedett jogsérelem nem orvosolható sommás visszkereseti per utján (C. 89. decz. 20. 9057.). A peresfelek közös jogelőde marháit itatás végett a kúthoz hajtotta, azt pedig tanuk vallják, hogy felperes is hajtotta marháit a kérdéses kúthoz itatni. Minthogy ezek szerint felperes a kérdéses kut használatához ugy a jogszerű czimet, valamint a tettleges használatot bizonyította s minthogy abban az esetben, ha a megháborított fél birtoklásának jogosultságát kimutatta, bármilyen rövid ideig volt is birtokban, visszahelyezést kérhet, ennélfogva felperes a kútnak egyezségileg megállapított használatába visszahelyezendő volt (C. 91. jun. 11. 3534.). (Fiumei ügyben): A világításra szolgáló légszesz vezetésére és annak a vevők részére való kiszolgáltatására nézve a mellözhetlen kezelésnek megfelelően a kivilágítandó helyiségen kívül alkalmazott vezető csövek az eladó gyáros (itt alperes) egyedüli rendelkezése alatt állanak, következőleg az azokban tartalmazott légszesz is mindaddig, mig az a felhasznált mennyiségének megállapítása végett az illető helyiségen belül alkalmazott mérőbe (úgynevezett Gasuhr) le nem ömlik, az eladó kizárólagos birtokában levő tárgyat képez. Ezekből önként következik, hogy az alperes gyáros és eladó az által, hogy a gyárából felperes vevőnek korábban kiszolgáltatott légszesz további kiszolgáltatását rögtön megszüntette, szerződésszegést elkövetett ugyan, de el nem követett felperessel szemben egy oly dolgot vagy jogos birtokháboritást, mely emennek tényleges birtokában nem létezett és melybe az (felperes) következőleg vissza sem helyezhető és pedig annál kevésbé, mert felperesnek a szeizödésböl származtatott joga, melyet eddig élvezett, nem tar-