Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Birtokháborítás. Szolgalom megháborítása. 51 tozik azon jogok közé, melyeknél az osztr. általános polgári törvény­könyv 312. és 313. §§. szerint jogbirtok helyt foghatna. A vezető csövek bedugása végre csak a légszesz további kiszolgáltatása megszüntetésé­nek, tehát a vélt birtokháborítás kivitelének módját képezvén, az ettől elválasztható külön tekintet alá nem jöhet, és azért az is egészen kö­zömbös, hogy azon csövek lerakatása, kinek a költségén történt (C. 90. febr. 7. 9231/89.). A kinek részére az átjárhatás nyilvánkönyvileg bejegyzett szol­galmi joggal vagy szerződéssel biztosítva nincsen," annak részére a som­más visszahelyezés csak akkor ítélhető meg, ha bizonyítja, hogy az át­járást a tulajdonos tetszésétől függetlenül és nem ennek tetszésétől füg­gőleg, általa elnézve, tűrve, vagy megengedve, háboritlanul használta. (C. 93. aug. 2. 7022. M. 12,199.). A más beltelken gyakorolt átjárás használatba való visszahelye­zési perben a szolgalmi jog kimutatása nem szükséges, mert a czél az elöbbeni állapot visszaállítása, a mire a dologbani jog befolyással nem bir (C. 93. decz. 20. 11,460. M. 12,201.). A tényleges birtoklást igazoló körülménynyel szemben annak bi­zonyításának kötelezettsége, hogy a peres területen birtokjogot ö is gya­korolt, kétségen kivül felp.-t terhelte, a ki azonban e kötelezettségnek eleget nem tett; mert a község egyes lakosainak a szabadon állott terü­leten átjárása felp. község birtokjogának megállapítását nem vonta maga után. (C. 95. aug. 28. 7280. M. 12.200.). Felp. beismeri azt, hogy a közigazg. bejárás alkalmával bele­egyezését adta abba, hogy alp. házát az általa tervezett alakban tovább második emeletre felépíttesse és beleegyezését csupán azon feltételhez Kötötte, hogy az uj építkezésből kára ne származzék; minthogy pedig felp. nem bizonyította azt, hogy alp. építkezése alkalmából a közigazga­rási uton megállapított tervtől .eltért, felp. az alp. által létesített válto­zást tűrni tartozik és pedig annyival inkább, mert az újból építés alkal­mából nemcsak a faldiszitményen, de a tetőzeten és a csatornán is töi­téntek változtatások, a melyeknek előbbi állapotba helyezése nélkül, a mire a kereset tüzetesen ki nem terjed, nem is volna helyreállítható (C. 93. jun. 26. 4918. M. 12,209.'). A felp. azt állítja keresetében, hogy az alp. a harinai határon levő erdején keresztül szekérrel hajtatott s ezzel követte el a birtokhábori­tást. Ez a cselekmény azonban nem irányulván arra, a perbeli adatok s különösen a kihallgatott tanuk vallomása szerint, h. ez által magának birtoklást szerezzen, vagy felp. erdeje birtoklásában gátolja, abban oly önhatalmú cselekmény, mely birtokháboritásnak lenne teldnthető, nem foglaltatik. Az a joga pedig felp.-nok, hogy saját birtokán az átjárást eltilthatja, s. v. utján nem érvényesíthető. (C. 94. jan. 30. 12.718/93. M. 12.203.) S. v. perben nem az átjáráshoz való törvényes jogosultságról és nem is arról van szó, vájjon a kötelezett telek tulajdonosa az uralgó telek tulajdonosától a szolgalom használatát mvonhatja-e, vagy törv.-en be­sziintetheti-e, han§m tisztán arról, békés volt-e a mult évben a mhábori­tott békés használat. A tulajdonjog kérdése az ilyen perben mbirálás táigyát nem képezhetvén, olyan esetben, midőn a kereset valamely jog gyakorlatába visszahelyezésre irányoztatik, az a kérdés, hogy a gyako­rolt jognak tulajdona megilleti-e a* felp.-t? eldöntés tárgyát szintén nem képezheti; más ingatlanán pedig valamely jog csakis szolgalomszerüen gyakorolható. (C. 94. aug. 21. 6864. M. 12.202.) Felp.-nek a II. r. alp. által történt kérdéses építkezésről tudo­mással kellett bírnia; ha tehát az építkezés ellen nem tiltakozott s azt befejezni is engedte, ezzel szemben felp.-nek a II. r. alp. építkezése miatt, illetve az építkezés lebontása iránt sommás visszahelyezési peruton fellépni joga nincs. (C. 94. decz. 14. 10.704/93. M. 12.210.) Alp. a sorompó felállítása után annak kulcsát másodkulcs csinál­tassa végett felp.-nek átadta, továbbá egy év múlva, midőn alp. a so­rompó zárját átalakíttatta, felp. ahhoz ismét másodkulcsot készíttetett és n sorompón való átjárást tovább is békésen gyakorolta. Alp. tehát azzal 4*

Next

/
Thumbnails
Contents