Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Birtokháboritás. Szolgalom megháborítása. 4!) alapjául sem szolgálhat; felperes tehát helytelen uton indított keresetével ez okokból el volt utasítandó (C. 88. deez. 10. 9432.). Nagyváradi tábla: Az alp. és jogelődei által kizárólag használt kerítés lebontása felp. ellenében birtokháboritást nem képez, mert saját birtokával alp. szabadon rendelkezhetett és felp.-nek nincs joga arra. h. alp.-töl követelje, miszerint felp. érdekében a kerítést fentartsa. Joga van felp.-nek arra, hogy saját területén kerítést állítson s azt fentartsa, de az alp. által birt kerítés visszaállítását az 1802. XXII. és 1807. XVI. t.-cz. értelmében nem követelheti. (C. szept. 28. 9602. M. 12.180.). Felperes keresetével az alsóbbfoku bíróságok által helyesen utasíttatott el, mert alperesek a tárgyalás során kimutatták, hogy annak az építkezésnek kivitelére, melylyel állítólag felperest békés ' birtokában megháborították, az illetékes hatóságtól nyertek engedélyt: mert a hatósági engedély mellett eszközölt építkezés" mellett is elkövethető Ugyan birtokháboritás, minthogy a hatóság az építési engedély kiadásánál egyedül a közrendtartási szabályokra van és lehet tekintettel, a szomszéd tulajdonjogának korlátozása tehát azáltal nem is érintethetik, mind a mellett a fenforgó esetben birtokháboritás tényét megállapítani azéri nem lehetett, mivel alperesek az építkezést saját tulajdonukat képező területen és légürben eszközülték s felperes azt, hogy ö az alpereseknek szomszéd telke irányában ablakszolgalommal birt volna, nem bizonyította (C. 89. okt. 11. 7365.). — Azonos: C. 88. jun. 27. 1797. 88. aug. 1. 4805. Annak előrebocsátásával, hogy birtokháboritások közös birtoknál az egyes közös birtokosokra nézve épp ugy előfordulhatnak, mint kizárólagos birtoknál, miután felperes kifogástalan két tanúval bebizonyította, hogy a peres helyet 1885-ben alperesekkel közösen bírta, alperesek pedig beismerték, hogy a felperes által 1886. év tavaszán megmivelt területet önhatalmúlag birtokba vették, ez által a birtokháboritás ténye perrendszeriileg bizonyítva van, stb. (Mv. tábla: — C. Helvbenhagvja 89. ápr. 16. 2712/88.). Alpereseknek az a ténye, hogy a saját, illetve néhai édes atyja telkét az építkezés czélszeriisége szempontjából akként rendezte, hogy az átjárást számba alig vehető más pontra helyezte át, mint a tulajdonjog szabad gyakorlatával járó intézkedés, önhatalmú birtokháboritásnak egyáltalában nem tekinthető (C. 90. aug. 22. 4352.). A közös vagyon állagának az egyik birtoktárs által a másik birtokostárs tiltakozása ellenére megváltoztatása, birtokháboritást képez, az ez által szenvedett jogsérelem orvoslása, illetve az előbbi birtokállapot helyreállítása tehát sommás visszahelyezési per utján eszközölhető. A jeien esetben a birtokháboritás tényeül azt panaszolja felperes, hogy a gyarmati házaknak közte és alperesek közt küzüs középső előbb konyhának, most szobának használt lakrészének falát tiltakozása ellenére alperesek feljebb emelték és annak tetejét az eddigi zsuptetö helyett oserépzsindelylyel látták el, ugyanannak az ö lakosztálya felöl levő falára pedig tűzfalat emeltek. É perben az képez eldöntendő fökérdést, hogy alperesek valóban felperes engedélye folytán vaunak-e a kérdéses lakrészek kizárólagos birtokában? annyival inkább, mert a tűzfalnak küzös falra építése ellen felperes a közigazgatási hatóság előtt nem tiltakozván, alperesek azt jóhiszemüleg vonták a közös falnak őket megillető felére, minélfogva e tűzfal építése a föeskü feltétele esetében önálló birtokháboritási tényt nem képez (C. 91. aug. 13. 3323.). Azon körülmény, hogy alperes a közös udvaron közös használatra egy kutat ásatott, a birtokháboritás tényálladékának megállapítására nem alkalmas, mert felperesek alperes tagadása ellenében mivel sem bizonyították, hogy a kut ásatása által a küzös udvarnak közös használatában akadályozva volnának és mert felperesek maguk is elismerik, hogy a küzüs udvaron levő régi kut vize elfogyott s az ez idő szerint nem 'használható (C. 92. márcz. 3. 10G3/91.). A bírói szemle eredményéből és a tanuk vallomásából megállapítható ugyan az, hogv 1891. évi a'ugusztus 28-án NB. a felvett vázrajzon a), g), fa), c) pontokkal határolt helyen az alperes által tett építkezés alkalmából a falat borító és abból kiálló faldiszitmény letürdeltetett; továbbá, Márkus: Magyar Magánjog II. 4