Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

48 Dologjog. csatornán folyt le alperes telkén az ezen telken levő főcsatornáig és a tanú kifejezetten ki is jelenti, hogy ezen gyakorlat ember emlékezete óta fennállott. Ezek alapján tehát megállapítani kellett, hogy az alperes által eszközlött felöltésig azon gyakorlat állott fenn, hogy az esővíz felperesek beltelkéröl alperes telkén egy nyitott csatornán az A. a. vázlatrajzon c—d.-vel jegyzett csatornába lefolyhatott és hogy alperes beltelkéuek feltöltése által ezen gyakorlatot önhatalmúlag megháborította és így e részben birtokháboritás ténye fennforog, stb. (<J. 90. ápr. 2. 1726.). Bp. tábla: A tényállás szerint alperes meggátolta felperest abban, hogy az udvaráról folyó esővizet alperes telkére átbocsáthassa, s ez uton elvezethesse. Alperes önmaga elismeri, hogy felperes e jogot már hoszszabb idö, legalább is 12 év óta gyakorolja, kétségen kivül tehát, hogy felperes ezen joggal mint az alperes ingatlan terhelő dologbani, s ekként szolgalmi joggal élt, a melynek ebbeli jellegét leginkább bizonyítja ama körülmény, hogy e módon való további használat által felperes azt mint a vizlevezetés telki szorgalmát el is birtokolta volna. Minthogy pedig a törvény nemcsak a dolgok, hanem a jog birtokát is védi, s így a jog gyakorlatában történt megháboritás, a mennyiben annak előfeltétele, t. i. az egy évi tényleges birtoklás, feuforog, visszahelyezési uton orvosolható, kétségtelen, hogy az említett jog, a melyről alperes maga sem állítja, hogy az felperes által a 11 év alatt titkon, erőszakkal vagy visszavonhatás feltétele mellett gyakoroltatott volna, felperest mindaddig megilleti, mig az ellenében a törvény rendes utján megszűntnek ki nem mondatik, s igy ö abba vissza helyeztetését joggal követelheti: (90. máj. 7. 14965.). Helybenhagyja (C. 90. nov. 21. 7550.). Sz.-Keresztúri jbg.: Az által, hogy alperes a saját telke védelmére földhányást emelt s igy a hegyekről lefolyó víztől telkét elrekesztette, jogsérelmet el nem követett, szabadságában állván felperesnek saját telkét hasonló eljárással védelmezni (C: Helybenhagyja 87. jul. 19. 5199.). Azon körülmény, hogy alperes a per folyama alatt a felperes által kifogásolt építkezést befejeztette, a felperesi birtoklás sérelmére létesített állapot megszüntetésére irányuló sommás visszahelyezési keresetnek alkalmazhatóságát a fenforgó esetben annál kevésbé zárhatja ki, mivel alperes felperes azon kereseti állítását, hogy a panaszolt építkezés ellen már annak kezdetekor tiltakozott, kétségbe nem vonta, ha tehát alperes ennek ellenére a kifogásolt építkezést az ügy eldöntéséig félbe nem szakította, avagy építkezési joga birói megállapítását annak utján érvényesíteni elmulasztotta, panaszolt önhatalmú eljárása (.tűzfal és kémény építése felperes háza kapu bejáratának falánál) által a jelen sommás per esélyeinek önmaga tette ki magát (C. 87. máj. 26. 3367.) — Azonos határozat: C. 86. okt. 21. 6191., hol az épités már a kereset beadása előtt volt befejezve. A kereset szerint a fal közös megállapodás folytán építtetvén, ha egy része felperesi területen állana is, a közös megállapodás alperesek önhatalmú ténykedését kizárja; azon panasz orvoslása pedig, ha alperesek a fal felső részén szögbemélyedéseket nem hagytak, nem ez útra tartozik; mert a kereseti jogalapon felperesek a szerződés teljesítését, esetleg a tulajdonjogból folyó jogok érvényesítését szorgalmazhatnák stb. (B. tábla: 88. február 9. 60025/87.). Közös tulajdon birtokosainak egyike a másik tulajdonostárs hátrányára és beleegyezése nélkül a közös birtok használatára nézve változtatást nem tehet s miután jelen esetben alperes felperes beleegyezése nélkül, söt S. János tanú vallomása szerint utóbbinak felszólamlása ellenére építkezett a közös udvar területén, stb. (U. 86. máj. 20. 1857.). — — Azonos: C. 92. nov. 30. 10751.). A keresetben panaszolt kerítésoszlopok eltávolítását Miskolcz város rendörkapitányi hivatala a 3. sz. a. okirat tanúsága szerint hatósági határozat következtében eszközölte. Minthogy azonban oly sérelmek, melyek valamely hatóságnak hatósági körébe tartozó eljárása által okoztatnak, első sorban a községi törvényben előirt módon orvoslandók, ebből következik, hogy a keresetileg panaszolt eljárás sommás visszahelyezés