Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Erdélyi birtokrend. Kobot, dézma stb. kisajátítása. 595 meghallgatása után, tehát szabályszerű eljárás lefolytatásával eszközöltetvén, az ekként létesített jog és birtokállapot külön peruton többé meg nem támadható, és mert abból, hogy az 502. sz. ösi telek után, a z—i közös közhelyekből ez ösi telekre esett osztalék az aránvosítási per végrehajtásakor, végérvényesen alp. jogelődének osztatott ki, és hogv ennek ezekre vonatkozó tulajdonjoga többé sikerrel meg nem támadható, következik, hogy alp.-ek e kiosztott osztalék egyenértékét, kártérítési jogczímen sem követelhetik. Továbbá, mert az arányosítási perben az 502. sz. ősi telek, csakis a közhelyek felosztási kulcsául valósíttatott alp. jogelőde javára, miből nem következik, hogy az italmérési jog kártalanítása fejében megállapított összeg felosztásánál is azok részesüljenek abból, kik a közhelyekből részesültek, hanem részesülnek abból az ősi teleknek a regálé kártalanításkor volt tényleges birtokosai, mint akik birtokának az italmérési jog az ellenkező kimutatásáig tartozékát képezte, és mert az igazságügymin. 1889. decz. 17-én 45.896. sz. rend. 38. §-ának ut. bek., a jelen esetre nem alkalmazható, mivel itt nem a közbirtokosok közötti részesedési arányról, hanem igém-jogosultságról van szó. (1906. febr. 6. 5919/905. sz.) EKDÉLYT 1848: IV. TÖRVÉNYCZIKKELY, az urbériségeken feküdt nri szolgálat (robot) dézma ós pénzbeli fizetések kisajátításáról. Az urbériségeken (calonicaturokon) eddig feküdt uriszolgálat (robot) dézma és pénzbeli fizetések e törvény által eltöröltetnek. 1. §. A törvényhozás a magán földesúrnak kármentesítését a nemzeti közbecsület védpaizsa alá helyezi. 2. §. ő Felsége a magán földesuraknak akénti kármentesítése iránt: hogy az eddigi úrbéri tartózkodásokkal fölérő tőkeérték részökre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék a legközelebbi országgyűlésnek részletesen kidolgozandó törvényjavaslat fog magyar niinisterinma által előterjesztetni. 3. §. A földesurak által eddig vett dézma szedése megszűnvén, önként következően elenyészik a földesurak kötelezettségeit ugyan azon dézma utján járt királyi haszonbér ezutáni fizetésére nézve. 4. §. A helységek polgárai (eddigi jobbágyok és zsellérek) azon telkek és földek használatában, melyek kezekben találtatnak, bárminő természetűek legyenek is, azok nem fognak bíróság közbejötte nélkül háborgattathatni, sem legeltetési, faizási, nádlási rendes és folytonos eddigi haszonvételeikben megszoríttatni — mindazonáltal, ha valamely telek és föld, melynek természete kérdés alá jött, a következő §-ban irt biróság elitélése nyomán tiszta majorságnak találtatik; az illető úrbéres az elmaradott haszonvételi is megtéríteni köteles lesz Építményekre fordítandó faadása azonban ezentúl megszüntethetik; egyszersmind az erdők jó karban tartására felügyelni a törvényhatóságoknak szoros kötelességekké tétetik, 38*