Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

59G "Dologjog. 5. §. A magyar minísterium egy főbiróságot és albiróságokat szükséges számmal fog haladéktalanul alkotni és működésbe tenni a végre: hogy azon eseteket, melyekben a földesurak és volt úrbéreseik közt a föld természete fölött kérdés forog fenn, az erdélyi törvények és magánjog elvei szerint sommásan elitéljék. — Ezen utoni itéletnyerés előtt, valamint földjétől, a mely kezén van, meg nem fosztathatik, ugy általán semminemű prae>tatióra nem kényszeríttethetik (a következő 6. §-ban irtak kivételével) egy úrbéres is. 6. §. Székely földön a tiszta majorságok közé értetik a székely örökség (siculica haereditas) ennélfogva, minthogy az adófizető és fegyvert viselő székelyek jószágai köztudat szerint többnyire tiszta székely örökségek, az ezeken lakó colonusokra azon mentesség, mely más úrbéresekre nézve e törvény nyomán rögtön életbe lép, csak azon esetben terjedhet ki, ha az említett adófizető és fegyvertviselő székely tulajdonosok az ezelőtti §-ban irt bíróságok előtt be nem bizonyíthatnák: hogy valamely telek és föld, mely colonusaik kezén van, majorság vagy székely örökség. 7. §. Összesítés és birtok elkülönzés törvényes utoni eszközölhetése nyilván fenhagyatik, miről részletileg intézkedni a közelebbi közös törvényhozás feladata leend. 8. §. Szőllők, mennyiben úrbéri állományok közé tartozott helyekből fölfogvák, a dézsmaadás alól kivett helyek közé nem értetnek, korcsma jog és egyéb kisebb kir. javadalmak (regálék) eddigi birtokosaik használatában hagyatnak. 9. §. Uri és harmadnappá székek megszüntettetvén a helységek polgárainak mind polgári mind bünperei illető helyhatósági törvényszékekre utasíttatnak. 10. §. Oly földbirtokos ellen, kinek birtokához e törvény kihirdetése előtti urbériség van kapcsolva, semmi ezen törvény kihirdetése előtti adóssági követelések — a kereskedői és mesteremberi kamatlan rontók kivételével — a törvény további rendeletéig föl nem mondhatók és csupán a törvényes kamatok nem fizetése iránti követelések vétethetnek föl rajta birói eljárás utján; az adósság tőkére nézve a statustól nyerendő kárpótlék is biztosítéki alapul szolgálván. Ezt a moratóriumot az 1856. jan. l. cs. nyiltparancs szüntette meg(1. alább.) ERDÉLYI 1848: V. TÖRVÉNYCZIKKELY, az úrbéri kisajátított magán uri javadalmak státusadóssággá változtatásáról. 1. §. A magyarországi folyó 1848-ik évi XI T-ik törvényczikket Erdély törvényhozása is ezennel egész kiterjedésében magáévá teszi — minek folytán