Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A bírtokhatár megjelölése. gatási uton felebbezésnek van helye, mely esetben a másodfokú hatóság végérvényesen határoz. 35. §. A földbirtok határjeleinek a szabályrendelet értelmében leendő felállítására és fentartására a községi elöljáróság (városi tanács, Budapesten kerületi elöljáróság) ügyel fel, mely a megszabott idő alatt fel nem állított, megrongált vagy megsemmisült határjeleket, ha azok a felszólítás után tizenöt nap alatt elfogadható indok nélkül nem állíttatnak fel, az illető tulajdonos költségére állíttatja fel. L. még a határjelek btöjogi oltalmáról 1894: XII. t.-cz. 94. §. 9. p. és 1891: XL1. t.-cz. Határigazitásban nincs helye elévülésnek: HK. I. R. GO. cz., 78. cz. 7. §. 84., 85. cz. Id. törv. szab. VII. R. 37. §. Ha valaki bányabirtokában vagy jogában más által háborgattattnék, vagy abból erőhatalommal kivettetnék, a sértett félnek ez iránt leendő panaszára a bányabiró visszahelyezési rövid uton ugy jár el: miszerint haladék nélkül a helyszinére kimenvén, s az illető felek kihallgatása mellett körülményes vizsgálatot tevén, ha ezek folytában a sértett fél vagy birtokának 15 napig tartott békességes használatát vagy egyedül törvényes birtokezimét hitelesen bebizonyítaná, őtet a hatalmaskódúnak minden okozott költségekben, károkban történendő elmarasztása mellett rövid uton birtokba helyezni s mindezekre nézve a folyamodástői számitott 14 nap alatt teljes végrehajtással is eljárni köteles. 38. §. Visszahelyezési esetekben a fölebbvitel egyedül a bányaszékre s egyedül birtokon kivül engedtetik meg, a bányaszék Ítéletével meg nem elégedő félnek pedig csak a rendes törvény útja marad fenn; egyéb rövid utu valamint formás perekben is, a bányabirőság Ítéletétől a fölebbvitel mindig birtokon belől történik. — Az Id. törv. szab. most id. rendelkezéseit az 1867. decz. 10-én 10,970. sz. igazs. min. rend. az ország erdélyi részeire is kiterjesztette. A bányatelkek .határai iránt felmerülő határ- és a bányatelkekben történt birtokháboritási esetekben a bányabirőság jár el: 1871: XXXI. t.-cz. 21. §. 2. d) p. Bíróságainknak azzal a joggyakorlatával szemben, hogy sommás visszahelyezési perekben perújításnak nincs helye, az 1613:XXIII. t.-cz. „az erőszakosságokról és a jószág elfoglalásokról a további országgyűléseken kelt t.-czikkeknek világosabb megmagyarázása") 7. és 8. §§-aiban megengedi a perújítást. A határjárási, megyeigazgatási és sommás visszahelyezési keresetek, melyekkel azonban sem valamely építmény lerontása — ide nem értve a kerítések eltávolítását — nem követelhető; sem pedig a tulajdoni kereset össze nem köttethetik, a per tárgyának értékére való tekintet nélkül sommás eljárás és a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartoznak: 1893: XVIII. t.-cz. 1. §. 5. m) p. Az ezekben az ügyekben hozott marasztaló ítéletek, tekintet nélkül a felebbezésre, végrehajtóknak nyilvánitandók: 1893: XVIII. t.-ez. 117. §. fi. p. Ezekben a perekben az értékre való tekintet nél-