Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)
Dologjog. kül nincs helye felülvizsgálatnak: 1893: XVIII. t.-cz. 182. §. Ezekre a perekre nem terjed ki a törvénykezési szünidő: 1887: XXX. t.-cz. 4. §. 1892: XXIV. t.-cz. (VII.) 13. §. Az úrbéri elkülönítés, arányosítás és tagosítás alatti területekre nézve az eljárás folyamában felmerülő határjárási és mesgyeigazitási vitás kérdések fölött, valamint az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képező területek birtokállapotának ideiglenes fentartása fölött, a törvényszék által kiküldött eljáró biró a sommás eljárás szabályai szerint külön tárgyalást tart és első fokban önállóan itél. Ezen kérdésben az 1868: LIV., ill. az 1881: LIX. t.-czikknek (jelenleg: az 1893: XVIII. t.-ezikknek) az eljárásra, a bizonyításra és perorvoslatokra vonatkozó szabályai alkalmazandók. Perújításnak ez ügyekben helye nincs. Ezen külön tárgyalandó kérdések az úrbéri birtokrendezés, arányosítás vagy tagosítás menetére halasztó hatálylyal nem bírnak. Fiume városára és kerületére nézve a birtokháboritás eseteiben 1852. szept. lü. ideigl. polg. perrendtartás 28. fej. (618— 635. §§.) értelmében kell eljárni. A polg. prdts. 1902. évi javaslatának a képviselőház elé terjesztett szövege 579—586. §§-aiban szabályozza az eljárást a sommás visszahelyezési és a sommás határ perekben. (A birtokháboritás fogalma. A sommás visszahelyezési per tárgya és czélja.) Tek., hogy birtokháboritás csak önhatalmú eljárás által követhető el, jelen esetben azonban, miután alperesek birói határozat alapján birói végrehajtó, illetve kiküldött közreműködése mellett lettek a birtokba helyezve, utóbbiak önhatalmú ténye forog fenn, annak elbirálása pedig, helyesen járt-e el a biróság és annak kiküldötte alperesnek birtokba bevezetése körül, jelen visszahelyezési per keretén kivül esik; ennélfogva felperesek a" megháborított birtokba leendő visszahelyezés iránt támasztott keresetükkel elutasitandók voltak (C. 83. jul. 12. 4485.). Budapesti tábla: Jogkérdések elbirálása a sommás visszahelyezési per körén kivül esvén, a B. alatti szerződésből a szerződő felek* által származtatható igények e perben elbírálás tárgyát nem képezhetik; a miért is azon szerződés valódisága és azon kérdés, vájjon azon szerződés eredetije létezik-e? vájjon az évekkel ezelőtt megszüntettetett-e, vagy érvényben van-e? e perben perdöntő körülménynek nem tekinthető. A sommás visszahelyezési perben vizsgálat tárgyát csupán az képezi, vájjon a felperes birtokában volt-e az állítólagos megháboritás előtt azon dolognak vagy jognak, melybe magát visszahelyeztetni kéri s fenforog-e alperes részéről birtokháborítási tény. — Curia: Helybenhagyja (84. aug. 24. 6375.). Budapesti tábla: az 1881: LX. t.-cz. 237. §. b) pontja alapján a zárlat sommás visszahelyezési perben nem rendelhető el; mert az idézett t.-cz. 237. §-ának a) b) pontjai csak olyan perekben nyerhetnek alkalmazást, a melyeknek tárgya valamely dolog vagy jog iránt a birtokos ellen támasztott igény. Sommás visszahelyezési per tárgyát azonban nem valamely dolog vagy jog iránti igény képezi, hanem a valódi, ennélfogva megvédendő birtok; a sommás visszahelyezés az önhatalmúlag megháborított tettleges állapotnak helyreállítása s további megoltalmazása: e pernek nem tárgya a birtokjog. (Jus possidendi.) Az idézett törvény 237. §-ának a) és b) pontjai feltételezik, hogy aki valódi — bár nem jogszerű — birtokban van; mert a nem valódi birtokos ellen a d) pont alapján eszközölhető ki zárlat; úgyde a visszahelyezési pernek ép az a fel-