Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)
36 Dologjog. megtámadni; azon félnek pedig, a ki az emiitett uton fölállított vagy megujitott határjeleiben háborgattatik, szabad legyen az erőszak büntetésének kiszabására is irányoznia keresetét. 4. §. Ez intézkedés a két törvényhatóság határaira nézve fönforgó villongásokra is kiterjesztetik, ugy, hogy a föntebb előadott módon a kiküldendő nádori, illetőleg báni biztosok egyenlitsék ki ideiglenesen a vitát. 5. §. Hogy a földesurak közt fönforgó határvillongás miatt történő marhaelhajtás és behajtás következtében az uradalom jogainak védelmével megbizott jobbágyok marháikban vagy egyéb vagyonúkban ne károsuljanak: ilyen esetben a károsultnak kárát a megbizó tartozik pótolni. 1894: XII. t.-cz. IV. fej. A hirtoJchatár megjelöléséről 82. §. A földbirtok határai minden birtokos által látható módon megjelölendők. Ha a földbirtok határát folyók, csatornák, patakok, rendesen vizzel biró erek vagy el nem mozditható természetes jelek képezik, más határjelzés nem szükséges. SS. §. A birtok határainak jelzése tárgyában a törvényhatóságok a törvény életbeléptetésétől számitva egy év alatt szabályrendeletet alkotni tartoznak. 3Jf. §. A határjelek felállitása, kijavitása és megujitása körül felmerülő vitás kérdések elintézése a községi elöljáróságnál kérendő. Az elöljáróság (városi tanács, Budapesten kerületi elöljáróság) a vitás kérdésnek egyezség utján való elintézését megkisérli s ha az nem sikerül, Budapesten a kerületi elöljáróság elsőfokulag határoz, egyéb helyeken az elöljáróság a feleket az elsőfokú közigazgatási hatósághoz utasitja.1) Az elsőfokú közigazgatási hatóság a vitás kérdésekre nézve az érdekelteknek, a helyi viszonyokkal ismerős egyéneknek, esetleg szakértőknek meghallgatása és szükség esetében helyszini szemle megtartása után, az egy évi békés és háboritatlan birtoknak épségben tartása mellett határoz. Ha a határ vitás, ez esetben a határozat ellen közigazgatási uton felebbezésnek helye nincs; de az abban meg nem nyugvó fél 30 napi záros határidő kitűzése mellett birói útra utasitandó.2) Ha ez alatt a határidő alatt a kereset be nem adatik, a határjelek a határozat értelmében azonnal felállitandók. Azon határozat ellen, mely a határjelzések módozataira, vagy közös határjeleknél a költség viselésére vonatkoznak, közigaz*) Ebben a kérdésben panaszjognak van helve a közigazg. bíróság előtt: 1896: XXVI. t.-cz. 70. §. 2. p. 2) V. ö. 1893: XVIII. t.-CJü. 1. §. m) p.