Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A majorsági zsellérbirtok 507 tozás teljesítésének majd egyik, majd másik módja használtatott, mindenik tartozás átlagos egy évi értéke az 1., 2. és 3. pontban megjelölt módon külön-külön számíttatik ki. Amennyiben a felek közt létrejött szerződés a szolgálmány pénzbeli egyenértékéről is intézkedik: az évi tartozás értékének kiszámításánál a szerződés erre vonatkozó határozmányát kell alapul venni. V. ö. fönn 1873: XXII. t.-cz. 8. §. és a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról szóló 1868: XXIX. t.-cz. 3. §. 4. p. Az 1896. évi XXV. t.-cz. 6. §-á nem hagy fenn kétséget a törv. ama czélzata iránt, hogy a földtulajdonosnak a zsellér által teljesített szolgálmány valódi értéke kárpótoltassék, ezt a valódi értéket pedig a jelen esetben, midőn a zsellérek meghatározott összegű napszámaikat vegyesen férfi és női napszámokban dolgozták le, csakis ezeknek a vegyes napszámoknak átlagos értéke képezheti. (C. 1902. szept. 18. I. G. ?) Valamely ingatlan haszonvételéért előre meghatározott mérsékelt áron teljesítendő kézi napszámok és fuvarok egyéb szolgálmányokkal annyiban egy tekintet alá esnek, hogy eme szolgálmányok értékekónt a valódi munkabér és a mérsékelt dij között mutatkozó különbözet tekintendő, annálfogva az évi szolgáltatás értékének kiszámításánál eme különbözet is megfelelően számításba veendő. (C. 1905. márcz. 8. 2/1904.) 7. §. A ö. §-ban megjelölt módon kell kiszámítani az évi tartozás értékét oly esetben is, midőn a szolgálmányok épen nem rendesen teljesíttettek. 8. §. A jelen törvény szerint megváltás utján tulajdonul megszerezhető birtok után erdő- és legelő-illetőség nem jár. A hol a megváltásra jogosított külön szerződési kikötés alapján a volt földesúr erdejében faizási vagy a volt földesúr legelőjén legeltetési használatot gyakorolt vagy másnemű javadalmat élvezett s ezekért külön ellenszolgáltatást nem teljesített, a váltságösszeg megállapításánál az évi tartozásból ezen javadalmak fejében annyi százalékot kell levonni, a hány százalékát teszi ezen javadalmak értéke a megváltásra jogosított illető összes haszonélvezetek értékének. A hol a 2-ik bekezdésben említett javadalmak után külön ellenszolgáltatások teljesíttettek: egyrészt a javadalomhoz, másrészt az ellenszolgáltatáshoz való jog a megváltás iránti eljárásban hozott végitélet jogerőre emelkedésétől vagy az ily tárgyú egyezség létrejöttétől számított egy év alatt megszűnik. 9. §. A már tagosított határokban a megválthatóknak megállapított külsőségeket a volt földesúr kívánságára a tagosításnál követendő szabályok értelmében oly helyen és ugy kell kiadni, hogy a volt földesúr tagbirtokának összefüggése és gazdasági egysége meg ne bontassék. Az 1896. évi XXV. t.-cz. 9. S-a világosan és szabatosan akként rendelkezik, hogy a megválthatóknak megállapított külsőségeket „a már tagositott határokban" kell a volt földesúr kívánságára a tagosításnál követendő szabályok értelmében oly helyen és ugy kiadni, hogy a volt földesúr tagbirtokának összefüggése és gazdasági egysége meg ne bontassák. A törvény tehát határozottan már tagositott határokat és volt földesúri tagbirtokot felételez akkor, mikor a volt földesúr kívánságára a megválthatóknak megállapított zsellérkülsöségeket eddigi helyeikről elmozdítva, más helyen kiadatni rendeli, miből ismét szükségszerűen folyik, hogy a volt földesúr is azt a kívánságát, hogy a megválthatók-